Sztojan Andov hétfőn találkozott annak a 14 macedónnak a hozzátartozóival, akik július végén - nem sokkal a nyugati közvetítéssel tető alá hozott békemegállapodás aláírása előtt - tűntek el a macedón kormányerők és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) albán gerillaszervezet Tetovo környéki összecsapásai idején.
Ali Ahmeti UCK-vezető a múlt héten tagadta, hogy ők tartanák fogva a macedónokat.
Andov a találkozó után közölte: "minden állami intézményt" tájékoztat a "hozzátartozók követeléséről", hogy az eltűnt személyek kiszabadulásáig függesszék fel a békemegállapodás végrehajtását. - Ha semmi másnak nem lesz foganatja és a polgári személyeket továbbra is túszként tartják fogva, nem tudom összehívni a parlamentet - hangoztatta a kemény kéz politikájának híveként ismert politikus.
Borisz Trajkovszki macedón elnök hétfőn szintén aggodalmát hangoztatta az eltűntek sorsa miatt. Közleményében úgy vélte, hogy az ügy komolyan megterhelheti a békeegyezmény végrehajtását, az alkotmánymódosítások elfogadásának folyamatát. A macedón parlament pénteken ülne össze a módosítások megvitatására. A békemegállapodás szerint az albán felkelők a macedóniai lakosság közel harmadát kitevő albán kisebbség jogainak bővítéséért és amnesztiáért cserébe teszik le a fegyvert.
Az UCK harcosai szeptemberben közel nyolcezer lőfegyvert és robbanószerkezetet adtak le az e célból Macedóniába küldött NATO-katonáknak és hivatalosan feloszlatták szervezetüket.
A nacionalista többségű macedón parlament még adós a közkegyelem és a módosítások elfogadásával, bár nyugati közvetítők tettekre sürgetik, mondván: ha ez elmarad, a volt gerillák ellenállásába ütközik a macedón államhatalom visszaállítása az eddig a lázadók által uralt területeken.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet hétfőn Szkopjéban közölte, hogy az eddigi négyszeresére, 210 főre bővíti macedóniai megfigyelőinek számát, akik a békefolyamat következő kritikus szakaszát, a rendőrség és a menekültek visszatérését kísérik figyelemmel az eddig a felkelők kezén lévő vidékekre.