Nem csak az az eshetőség jöhet szóba, hogy az épület közel volt valamilyen afgán katonai objektumhoz, hanem az is, hogy magában a szóban forgó épületben - az ENSZ-iroda mellett - olyan hivatali helyiségek is voltak, amelyek "legitim célponttá" tették az épületet az amerikaiak szemében. Az ENSZ mindenesetre felhívta Washington figyelmét a körültekintés fontosságára, az ártatlan polgári áldozatok lehetőség szerinti elkerülésére.
A légicsapások egymást követő hullámai már nemcsak a sötétség beállta után indulnak meg szinte menetrendszerűen, hanem most már napvilágnál és éjszaka egyaránt bármikor számítani lehet újabb légi akciókra. Ez - mondják katonai szakértők - az Egyesült Államok megnövekedett önbizalmát jelzi: az amerikaiak már nem tartanak túlzottan erős afgán légvédelmi tevékenységtől. Másfelől a nappali légitámadások lehetővé teszik az éjszaka nehezen felderíthető célpontokra - így például katonai menetoszlopokra - való csapásmérést. Egyes elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy az észak-afganisztáni Bagram repülőterét feltűnő módon elkerülik az amerikai bombák és rakéták. Ez a - még a szovjetek által kiépített - légi támaszpont közel fekszik mind Kabulhoz, az afgán fővároshoz, mind a tálibok és az Északi Szövetség között folyó harcok frontvonalához. Szakmai szempontból állítólag könnyen valószínűsíthető, hogy amennyiben az amerikaiak szárazföldi csapatokat akarnának bevetni Afganisztánban, akkor a helyszínre juttatás legkézenfekvőbb "kapuja" a bagrami légi támaszpont lenne.
Korábban: