Tádzsikisztán

Tádzsikisztán a teljes bizonytalanság földje, és bár stratégiailag fontos lehet egy szárazföldi akcióhoz, eddig nem került szóba, hogy NATO-csapatok lépjenek az Afganisztánnal északon határos ország területére.

Tádzsikisztán valószínűleg azért nem lehet az amerikai támadás kiindulópontja, mert az ország helyzete annyira kaotikus, hogy még a diktatórikus Üzbegisztán is kellemesebb partner az USA-nak. Tádzsikisztán 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól, és a függetlenség első percében kitört a polgárháború. Afganisztánból is támogatott radikális muzulmánok harcoltak a hatalomért az oroszok támogatta posztkommunista kormány ellen. A nagyhatalmak nem egyik oldalon sem avatkoztak be szívesen. A polgárháborút 1997-ben békeszerződés zárta le, addigra 50 000 ember vesztette életét a harcokban, és az ország lakosságának tizede elmenekült otthonából. Tádzsikisztánban Moszkva-barát kormány van hatalmon, és orosz katonák állomásoznak az országban.

A négy éve tartó béke nem hozott stabilitást az országnak. Afganisztán felől tovább érkezik a segítség az iszlamista felkelők számára. Több kiképzőtábort is működtetnek ezek a csoportok az ország déli részén, és többször betámadtak már a környező országokba, például Üzbegisztánba. A volt szovjet közép-ázsiai országok már többször is elítélték Tádzsikisztánt, mert nem tudja megakadályozni a fundamentalisták szervezkedéseit.

Az országban lévő orosz csapatok elsősorban arra figyelnek, hogy a szélsőségesek ne indulhassanak Oroszország felé. Ugyanakkor a tádzsik-orosz határ a világ egyik jelentős drogcsempész útvonala, az orosz katonáknak elvileg az Afganisztánból származó kábítószer beáramlását is meg kellene akadályozniuk.

Hivatalosan érvényben van még a polgárháborút lezáró békeszerződés, de a belpolitikai helyzet korántsem nevezhető stabilnak. Idén ismeretlen tettesek már három magas rangú politikust végeztek ki az utcán, fényes nappal. Legutóbb, szeptember elején a kulturális miniszter ellen követtek el halálos merényletet, a főváros egyik utcájában. Orosz politikusok attól tartanak, hogy a gyenge Tádzsikisztán ideális menekülési útvonal lehet Oszama bin Laden katonáinak, illetve a terroristák merényletre készülődve Tádzsikisztánon keresztül juthatnak nyugatra.

Tádzsikisztán az afganisztáni konfliktusban Üzbegisztánhoz hasonlóan az Északi Szövetséget támogatja. Az Északi Szövetség katonáinak jelentős része tadzsik származású, és sokszor hátországnak használják a lázadók Tádzsikisztánt. Ugyanakkor a tádzsik kormány fél a muzulmán katonai csoportoktól, akkor is, ha az Északi Szövetséghez tartoznak. A tádzsik vezetés teljesen Oroszország befolyása alatt áll, de hatalma törékeny, és a szélsőséges csoportok hatalomátvételét valószínűleg csak az orosz katonai jelenlét akadályozza meg.

[origo]