A jugoszláv kabinet határozata részét képezi az oly sokszor hangoztatott, de igen vontatottan haladó hadseregreformnak. Ennek a folyamatnak a leglényegesebb eleme, hogy a katonaságnak nagyobb polgári ellenőrzés alá kell kerülnie. Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter nemrégiben úgy vélekedett, hogy ennek a folyamatnak érintenie kell a hadsereg felsővezetését is: a vezérkari főnök kinevezési jogát az államfői illetékességből át kell ruházni a parlament hatáskörébe. Szerinte a mindenkori vezérkari főnököt a törvényhozás kell kineveznie a védelmi miniszter javaslatára.
A vezérkari főnök Jugoszláviában egyébiránt még mindig Nebojsa Pavkovic, aki már Slobodan Milosevic idején is betöltötte ezt a tisztséget. Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt számtalan bírálat érte amiatt, hogy nem váltja le Pavkovicot, de államfő legutóbb is például azzal hárította el a bírálatokat, hogy "a személyi kérdések nem képezik a hadseregreform lényegi részét".
A hadseregreformra Jugoszláviának pedig égető szüksége lenne, már csak azért is, hogy mielőbb csatlakozni tudjon a NATO békepartnerségi programjához, amit gazdasági szempontból fontosnak tart az országvezetés, mondván, a programhoz való csatlakozás után a külföldi befektetők is nagyobb bizalommal fordulnának az ország felé.
Ezzel kapcsolatosan William Montgomery, az Egyesült Államok jugoszláviai nagykövet éppen csütörtökön azt mondta, hogy a békepartnerségi programhoz való csatlakozás üteme csakis a jugoszláv hatóságokon múlik. A rendezetlen szövetségi viszonyok nyilvánvalóan hátráltatják az országban végbemenő reformfolyamatot, de a békepartnerségi programhoz való csatlakozásra nincsenek hatással. Ebből a szempontból - mondta a nagykövet - kulcsfontosságú "a jugoszláv hadsereg demokratikus átalakítása".