A szerbiai parlament kedden rendkívüli ülésen vitatja meg a vajdasági autonóm jogkörök visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot. A parlamenti vita előtt egy nappal a jogszabály sorsát illetően derűlátásra okot adó nyilatkozatott tett a Vojislav Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS).
Dejan Mihajlov, a DSS frakcióvezetője közölte a Glas Javnosti című belgrádi lappal, hogy a képviselőcsoport tartózkodni fog az omnibusztörvényről való szavazáskor, amint tette azt a vajdasági parlamentben is.
Mihajlov szerint a "DSS Szerbia teljes és nem részleges, szelektív regionalizációja mellett száll síkra, s ezt csak az új alkotmány elfogadása után lehet megvalósítani". Pártja még ma előterjeszti az új szerbiai alkotmány tervezetét, amely tükrözi majd a DSS álláspontját. A frakcióvezető szerint pártja nem ellenzi a decentralizációt, s régiókból álló országban gondolkodik.
"Egyesek türelmetlensége, a hatalmi központ áttelepítése Belgrádból Újvidékre nem ésszerű pont most, amikor a szövetségi állam státusának végleges rendezése előtt állunk" - mondta Mihajlov, hozzátéve, hogy "a jogelmélet nem ismer olyan kategóriát, mint amilyen az omnibusztörvény".
Korábbi nyilatkozatokból tudni, hogy a baloldali ellenzék, a 37 képviselővel rendelkező Szerbiai Szocialista Párt, a 14 képviselővel rendelkező Szerb Egységpárt, illetve a 23 képviselővel rendelkező Szerb Radikális Párt a törvény ellen fog szavazni a parlamentben. A három ellenzéki párt egyöntetűen úgy véli, hogy az omnibusztörvény elfogadása népszerűsítené a vajdasági szakadár eszméket, és szétrombolná Szerbiát.
A DSS-nek 45 képviselője van a parlamentben. A párt tagja a kormánykoalíciónak, a DOS-nak, de kilépett a párttömörülés frakciójából. Ha a DSS tartózkodik, a 131 képviselővel rendelkező kormánykoalíciónak kényelmes többsége lesz a 250 fős parlamentben ahhoz, hogy elfogadja a törvénycsomagot.
Az omnibusztörvény 25 területen - a kultúrától és az oktatástól egészen mezőgazdaságig és a sporttal kapcsolatos jogkörökig - részben visszaadja Vajdaságnak a milosevici rendszerben megnyirbált autonóm hatásköröket. Mind a vajdasági regionális pártok, mind a szerbiai kormány úgy látja, hogy ez csak az első lépést jelenti a jogkörök visszaszolgáltatásában, s Vajdaság csak az új szerb alkotmány elfogadása után kapná vissza maradéktalanul az autonómiáját.