Milosevic: a Nyugat verte szét Jugoszláviát

Milosevic befejezte bevezető nyilatkozatának ismertetését a hágai Törvényszék előtt. Csütörtökön és pénteken azt állította, hogy a NATO követett el háborús bűnöket, amikor 1999-ben bombázta Jugoszláviát, hétfőn pedig azt mondta, a Nyugat tehet Jugoszlávia széeséséről, a csecsenföldi válságról és Csehszlovákia szétválásáról is.

Befejezte bevezető nyilatkozatát a hágai Nemzetközi Törvényszéken Slobodan Milosevic. A volt jugoszláv elnök a több mint két napos előadásában nem a vádirattal foglalkozott, hanem azt akarta bizonyítani, hogy politikai per folyik ellene. Milosevicet népirtással, emberiség elleni bűnök és háborús bűnök elkövetésével vádolja a hágai Törvényszék.

Milosevic vádlott csütörtökön és pénteken a NATO-t vádolta háborús bűnök elkövetésével, hétfőn pedig arról beszélt, hogy Jugoszlávia széteséséről is a Nyugat tehet.

Milosevic szerint Koszovó és Csecsenföld ugyanannak a globális stratégiának a láncszeme, amelyet a Nyugat neokolonialista eszközökkel valósít meg világuralmi törekvései érvényre juttatására. A vádlott Csehszlovákia kettéválását is e stratégia számlájára írta.

Milosevic szerint Jugoszláviában a terv végrehajtása nem ment olyan könnyen és gyorsan, mint másutt, ezért folyamodott a Nyugat az etnikai gyűlölködés szításához, amibe rengeteg pénzt fektetett, és a tömegtájékoztatási eszközöket is felhasználta céljai elérésére.

A volt Jugoszlávia népei békében éltek egymás mellett, olyan alkotmányos berendezkedés keretei között, amely a szövetségből való kiválás jogát is magában foglalta. Amikor azonban Horvátországban hatalomra jutottak a nacionalisták, megváltoztatták az alkotmányt, és megpróbálták másodrendű állampolgárokká lefokozni az ott élő szerbeket - mondta Milosevic, aki szerint a szerbek joggal lázadtak fel ez ellen.

Még ezen a ponton sem lett volna elkerülhetetlen a konfliktus, Németország azonban elhamarkodottan elismerte a szövetségből kivált Horvátország függetlenségét, s mielőtt a szerbek magukhoz térhettek volna, már dúlt a polgárháború - mondta a vádlott.

Milosevic szerint ugyanez történt szerinte Bosznia-Hercegovinában is, amelynek függetlenségét az Európai Unió ismerte el túl korán, figyelmen kívül hagyva az ott élő nemzetek akaratát. A jugoszláv vezetés és a szerbek azonban még ekkor sem kezdeményeztek erőszakos cselekedeteket, s politikai megoldásra törekedtek.

Milosevic tagadta a vád állítását, hogy vezetőként olyan parancsnoki lánc csúcsán volt, amelynek közvetlen köze lehetett a konfliktusok idején elkövetett atrocitásokhoz, vagy tudomása volt a túlkapásokról.

A boszniai szerbek vezetőivel kimondottan rossz viszonyban volt Belgrád, már csak azért is, mert ezek jobboldali politikusok voltak, Jugoszláviában pedig baloldali kormány volt hatalmon - mondta Milosevic. Képtelenségnek nevezte azokat a vádakat, amely szerint ő bármilyen közvetlen utasítást adhatott volna a boszniai szerb vezetőknek.

Milosevic szerint ő sem elviekben, sem gyakorlatilag semmilyen ellenőrzést nem gyakorolt a jugoszláv hadsereg fölött: "ez az egész elmélet a felelősségek hierarchiájáról óriási hazugság".

A volt elnök megvádolta a Nyugatot, hogy tömegtájékoztatása révén durva hadjáratot folytat családtagjai ellen: ez is bizonyítja, hogy személyesen ellene irányuló, összehangolt gyűlöletkampány áldozatává vált - mondta

Milosevic nyilatkozata után kezdődik az eljárás legfontosabb szakasza, a tanúk meghallgatása. Előzetes bejelentések szerint az ügyészség összesen mintegy 300 tanút kíván meghallgatni, közülük 90-et az elsőként tárgyalandó koszovói konfliktus ügyében.

A háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolt volt jugoszláv elnök a maga részéről ugyancsak számos - volt vagy jelenleg is hivatalban lévő - nyugati vezető beidézését kívánja kezdeményezni, Bill Clinton volt amerikai elnöktől kezdve Gerhard Schröder német kancelláron és Tony Blair brit kormányfőn keresztül Madeleine Albright volt amerikai és Klaus Kinkel volt német külügyminiszterig.

Kész tanúskodni Horvátország elnöke

Stipe Mesic, Horvátország elnöke kész Slobodan Milosevic ellen. A malajziai látogatáson tartózkodó Mesic kijelentette: nagy örömmel tanúskodna, bár ez nem válna Milosevic hasznára.

Mesic állt Jugoszlávia hattagú, szövetségi elnökségének élén az 1991-es délszláv háborúk előestéjén, Milosevic akkor a legnagyobb tagállam, Szerbia elnöke volt.

Mesic szerint a nacionalista félelmeket Milosevic gerjesztette Jugoszláviában cinikus tudatossággal, mert abszolút hatalomra tört egy nagyobb Szerbiában.

Milosevicet azzal vádolják, hogy kitervelte és megvalósította azt a politikát, amely három háborúba taszította a hat tagköztársaságból álló, felbomlott jugoszláv államszövetséget. A harcokban legkevesebb 200 ezer ember halt meg és milliókat üldöztek el otthonaikból.

Nenad Canak, a vajdasági parlament elnöke vasárnap beszélt arról, hogy a mostani horvát államfőtől származó értesüléseivel könnyen cáfolni lehetne Milosevic állítását, amely szerint sem Horvátországban, sem Boszniában nem terveztek semmilyen akciót.