Rendkívüli ülést tart a külügyi bizottság a visegrádi csoportban lévő feszültség miatt

Nincs különösebb teendő - nyilatkozta Orbán Viktor arra a kérdésre válaszolva, hogy szándékozik-e tenni valamit a visegrádi csoportban kialakult feszültségek elhárítására. A magyar miniszterelnök a benesi-dekrétumokról tett kijelentése miatt lemondta a magyarországi találkozót a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök. A hét elején a lengyel kormányfő azért bírálta Magyarországot, mert szerinte túl korán hozta nyilvánosságra a visegrádi országok miniszterelnökeinek közös nyilatkozatát az uniós támogatásokra vonatkozó javaslatról.

A Visegrádi kormányfői csúcs elmaradásának megvitatása ügyében szerda reggelre rendkívüli ülésre hívta össze az Országgyűlés külügyi bizottságát Szent-Iványi István, a testület elnöke. A bizottság SZDSZ-es elnöke szombaton elmondta: a testületi ülés egyetlen napirendi pontja és tárgya Orbán Viktor, a Benes-dekrétumokat érintő kijelentései és az azt követően előállt külpolitikai helyzet megvitatása lesz.

Nincs különösebb teendő, mindenkinek higgadtan, nyugodtan be kell látnia, hogy vannak olyan kérdések, amelyeknek politikán túli értelmük és mélységük is van. A benesi dekrétumokban rögzített kollektív bűnösség olyan találmány, amelynek nincsen helye a XXI. században - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök arra a kérdésre válaszolva, hogy szándékozik-e tenni valamit a visegrádi csoportban kialakult feszültségek elhárítására a négyes kormányfői csúcstalálkozó elmaradása után.

Orbánnak - mint mondta - meggyőződése, hogy amikor a közép-európai országok belépnek az Európai Unióba, akkor a rossz történelmi korszakokhoz kötődő jogi maradványok egyszerűen kimúlnak, akárcsak azok a rendszerek, amelyek létrehozták ezeket a jogszabályokat.

A miniszterelnök elmondta, Magyarország az elmúlt tízegynéhány évben ügyesen tette, hogy nem emelte a kétoldalú kapcsolatok fő kérdésévé e témákat. Ez a jövőben sem áll a kormány szándékában, mert ez nem szlovák-magyar, vagy cseh-magyar, hanem európai probléma, hiszen az emberi méltóság a legtágabban értelmezett emberi jogok területét érinti.

A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szombati vezércikkében úgy véli, hogy Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő brüsszeli kijelentései miatt a közép-európai együttműködésnek egyelőre vége szakadt. „Orbán Viktor magyar kormányfő ugyanis Brüsszelben gyakorlatilag Csehország és Szlovákia uniós csatlakozása ellen lépett fel" - írja a cikk szerzője.

Bojkottálják a visegrádi csúcsot

Mikulás Dzurinda szlovák, Milos Zeman cseh és Leszek Miller lengyel miniszterelnökök lemondták részvételüket a visegrádi országok kormányfőinek jövő hétre tervezett keszthelyi csúcstalálkozóján. Mindhárman Orbán Viktor kijelentéseire hivatkozva mondták le a találkozót. Orbán a büsszeli Európai Parlament képviselőinek azt mondta, Magyarország elvárja, hogy az EU-csatlakozás miatt Csehországban és Szlovákiában érvénytelenítsék a benesi-dekrétumokat.

Dzurinda szerint a magyar miniszterelnök nyilatkozatai nem teremtik meg az érdemi tárgyalásokhoz szükséges keretet. Pozsonyban azt is nehezményezik, hogy Orbán szokásos rádiós interjújában kijelentette: Szlovákia NATO-tagságáról a magyar parlamentnek is szavaznia kell. Pozsonyban a külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet.

Prágában Libor Roucek kormányszóvivő kijelentette: Zeman ezzel a döntéssel tiltakozik Orbán a Benes-dekrétumokat illető szerdai brüsszeli kijelentései miatt. A cseh külügyminiszter helyettese találkozott a magyar nagykövetség ügyvivőjével, miután a politikusok és pártok élesen bírálták Orbán kijelentését. Jan Kavan külügyminiszter szerint a cseh kormány a jövő héten tárgyal a Benes-dekrétumokat érintő magyar álláspontról.

A lengyel kormány szóvivője szerint Miller azért nem jön Magyarországra, mert Dzurinda és Zeman visszalépésével a találkozó elmarad - jelentette az MTI. Varsó szerint a feszült magyar-cseh és magyar-szlovák viszonyhoz Lengyelországnak nincs köze.

Martonyi János nyilatkozatában "sajnálatosnak tartja", hogy a "dátumegyeztetési problémák után" Dzurinda és Zeman a kétoldalú kapcsolatokban "fel nem vetett és a visegrádi együttműködést nem érintő történelmi tényre hivatkozva" lemondta jövő heti magyarországi útját.

A brüsszeli nyilatkozat

Szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi, emberi jogi, közös biztonsági és védelmi bizottsága szerdán másfél órás meghallgatást tartott a magyar csatlakozási folyamatról. A bizottság előtt megjelent Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

Az európai képviselők kérdéseket tettek fel a kedvezménytörvényről: Orbán szerint a kedvezménytörvény célja, hogy a szomszédos országokban élő magyarok maradjanak meg a szülőföldjükön. Orbán szerint a végrehajtásról a kormány megállapodott öt szomszéd állam kormányával, és bízik benne, hogy Szlovákiával is meg tud állapodni. Egyébként a magyarországi szlovák kisebbség tagjai már évek óta hordják a maguk hasonló szlovák igazolványát, mondta a magyar miniszterelnök.

Ekkor jelentette ki a magyar miniszterelnök, hogy a második világháború után hozott benesi dekrétumok nincsennek összhangban az EU jogrendjével, így Magyarország azt várja, hogy az EU-csatlakozás után ezeket automatikus törlik Csehország és Szlovákia jogrendjéből.

Martonyi nyilatkozata szerint az európai politikusok - így az Európai Paralement képviselői - többször foglalkoztak is foglalkoztak már a benesi dekrétumokkal.

Soha nem lesz szó a Benes-dekrétumokról az EU és Csehország tárgyalásain - mondta Günter Verheugen, az EU bővítési főbiztosa.Verheugen Brüsszelben fogadta Jan Kavan cseh külügyminisztert, és a tárgyalás után kijelentette: a benesi dekrétumoknak nincs, és - szerinte - nem is lesz közvetlen köze Csehország EU-csatlakozásához. Nem az Európai Parlament irányítja a csatlakozási tárgyalásokat - mondta Verheugen.

Visegrádi négyek: hárman egy ellen

A héten ez már a második eset, hogy nézeteltérések vannak Lengyelország, Csehország és Szlovákia illetve Magyarország között. Miller lengyel kormányfő hétfőn azért bírálta Magyarországot, mert szerinte túl korán hozta nyilvánosságra a visegrádi országok miniszterelnökeinek közös nyilatkozatát az uniós támogatásokra vonatkozó javaslatról.

Szokásos szerdai rádióinterjújában Orbán erre azt mondta: a keddi kormányülésen Martonyi beszámolt a bírálatról, és arról, hogy a Külügyminisztérium már elküldte válaszát. Szerdán a miniszterelnök úgy vélte: félreértés történhetett, hiszen a lengyel és a cseh kormány honlapján ez a szöveg nagyjából akkor jelent meg, amikor azt a magyar kormány nyilvánosságra hozta.

Orbán szerint a magyar kormány az ügyet "nem egy diplomáciai ellentétnek, hanem sokkal inkább valamilyen szervezési félreértésnek, rossz információnak" tulajdonítja.

Orbán szerint a visegrádi együttműködésnek egy minden korábbinál erősebb közös fellépése van készülődőben az unióval folytatott tárgyalásokon. A miniszterelnök szerdán úgy látta, hogy Magyarország és Lengyelország viszonya jó, kiegyensúlyozott, nincs jelentősége annak, hogy Lengyelországnak most baloldali kormánya van.

Korábban:

Bojkottálják a visegrádi csúcsot Orbán kijelentése miatt

Idő előtt közölt nyilatkozattervezet

Könyvajánlat:

Közép-Európa a kapuk előtt

Fórum:

A végén Orbán még hadat üzen a szomszédoknak?