Érvek és ellenérvek
Az ország politikai és gazdasági elitjének többsége igenlő szavazatra bíztatja a lakosságot. Kaspar Villiger államfő szerint a globális problémákkal egyedül egyetlen állam sem képes szembenézni. Külügyminisztere, Joseph Deiss úgy véli, hogy a csatlakozás feltétlenül szükséges Svájc nemzetközi súlyának megőrzése érdekében, és az esetleges elutasítás nagyban rontaná az ország presztízsét.
A csatlakozást ellenzők táborát a jobboldali Svájci Néppárt vezeti. Christoph Blocher, a tömörülés multimilliomos vezetője azzal érvel, hogy a teljes semlegesség fenntartása garantálja az ország békéjét, és az ENSZ büdzséjébe az esetleges csatlakozás után befizetendő svájci hozzájárulás évről-évre meredeken emelkedhet. Hozzáteszi: az ország hagyományai is a teljes kívülállás mellett szólnak.
Svájc már sok szempontból tag
Svájc az elmúlt években igen jelentős összegekkel támogatta az ENSZ néhány katonai és humanitárius akcióját - emlékeztet a CNN. Az ország 500 millió svájci frankkal járul hozzá a világszervezet humanitárius fellépéseihez, egyetértett az Irak és Jugoszlávia ellen hozott ENSZ-szankciókkal, és Európában több helyütt békefenntartó tevékenységet folytat a világszervezet égisze alatt. Az ENSZ több szervezetének, sőt európai központjának is Genf ad otthont.
A szavazás eredménye bizonytalan
A közvélemény-kutatások szerint a vasárnapi voksolás szoros eredményt hoz; az előrejelzések szerint a városokban a csatlakozás támogatói, míg a falvakban ellenzői vannak többségben. A helyzetet bonyolítja, hogy az ország 26 kantonjában külön-külön kellene többséget kapniuk az igen szavazatoknak ahhoz, hogy Svájc az ENSZ tagországa lehessen.
Legutóbb 1986-ban tartottak népszavazást a belépésről; akkor a polgárok döntő többsége, 75 százaléka elutasította a kormány kezdeményezését. Tavaly márciusban pedig még ennél is többen szavaztak arra, hogy Svájc ne kezdjen csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.