Zárt ajtók mögött folytatódott a Milosevic-per

Két újabb tanú zárt ajtók mögötti meghallgatásával folytatódott hétfőn Slobodan Milosevic perének tárgyalása a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel, valamint népirtásal vádolt volt jugoszláv államfő ügyének tárgyalását három hete függesztették fel, először Milosevic megbetegedése, majd a húsvéti ünnepek miatt.

A múlt hónap közepén a politikus influenzás lett, s gyógyulása után azt kérte, hogy az eljárást lábadozása idejére is függesszék fel, hogy erőt gyűjthessen és legyen ideje felkészülni a védekezésre. A hétfői tárgyalási nap első néhány perce - a tanúk megérkezéséig - még a nyilvánosság előtt zajlott.

A meghallgatások előtt Richard May, az elnöklő bíró arra kérte Milosevicet, hogy igyekezzen felgyorsítani a törvényszék előtt megjelenő tanúk kikérdezését, mert különben a tárgyalás túlságosan elhúzódik. A politikus a maga részéről ismételten azt sérelmezte, hogy túl gyakran vonják meg tőle a szót, és kijelentette, hogy jogában áll úgy védekezni, ahogy jónak látja. A bíró ezt nem vitatta, de figyelmeztette Milosevicet, hogy jogaival ésszerű mértékben kell élnie.

A zárt ajtók mögötti meghallgatást ezúttal azért rendelték el, mert a bíróság előtt védett tanúk jelentek meg, akiknek a személyazonosságát titokban akarják tartani. A törvényszék szabályzata a tanúk védelmének különféle fokozatairól rendelkezik. Néha csak az arcukat takarják le, illetve a hangjukat torzítják el a belső televíziós hálózaton. Kivételes esetekben arra is van lehetőség, hogy kilétüket teljes titokban tartsák, és még az ügyvédek előtt se fedjék fel. Kedden egy harmadik védett tanút is meghallgatnak, esetében azonban az előbbi módszert alkalmazzák, vagyis nem zárt ajtók mögötti tárgyalást tartanak.

Milosevic február 12-én kezdődött tárgyalásán egyelőre az 1998-99-es koszovói konfliktussal kapcsolatos vádpontok tárgyalása folyik, s a három tanút is ebben az ügyben hallgatják meg. Koszovót illetően a volt államfő felelősségét azzal összefüggésben vetik fel, hogy 1999 januárja és júniusa között a szerb fegyveres erők terrorhadjáratot folytattak a tartomány albán lakossága ellen, amelynek csaknem egyharmadát, mintegy 800 ezer embert űztek el otthonából.

A tárgyalás Koszovóval kapcsolatos részében, amely várhatóan a nyári szünetig tart, az ügyészség mintegy száz tanút kíván felvonultatni.

Korábban:

Strasbourg elutasította Milosevic keresetét

Milosevic mellett tüntettek a NATO-bombázások évfordulóján

Brit politikus is Milosevic ellen vallott

Milosevic több ezer szerb tanú segítségére számít

Nem hiányzik a könyvtárából?

Volt egyszer egy Jugoszlávia