Magyarországgal és a magyarokkal nem foglalkozik az a Benes-dekrétumokat érintő cseh parlamenti nyilatkozat, amelynek tervezetét pénteken fogadták el a politikai pártok vezetői - derül ki a szombati prágai lapokból, amelyek közlik a dokumentum szövegének tervezetét.
Az első, bevezető rész szerint a cseh képviselőház elutasítja a II. világháború befejezésével kapcsolatos kérdések megnyitására irányuló igyekezeteket és megállapítja, hogy a kárpótlások terjedelmét és feltételeit kizárólagosan a cseh alkotmányos hatóságok állapítják meg. Rámutat az 1997-ben elfogadott cseh-német megbékélési nyilatkozat fontosságára és megerősíti, hogy a cseh külpolitikai legfőbb célja továbbra is a jószomszédi viszony kialakítása, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás.
A tervezet második, három pontból álló részében a képviselőház megállapítja, hogy az 1940-1945 közötti időszakban keletkezett törvények, beleértve Benes elnök rendeleteit is, a II. világháborúnak és a nácizmus vereségének következményei. "A háború után kiadott törvényeket és államfői rendeleteket kiadásuk után megvalósították, s ezek alapján ma már semmiféle új jogviszony nem keletkezhet" - áll a második pontban. A harmadik pedig megállapítja: az előbbi törvények és rendeletek alapján keletkezett jogi és vagyoni viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok.
Jan Kavan cseh külügyminiszter pénteken kijelentette: a nyilatkozat elsődleges célja, hogy megnyugtassák a vagyonuktól megfosztott szudétanémetek kárpótlását követelő ausztriai és németországi felhívások miatt aggódó cseh állampolgárokat.
A II. világháború után a cseh határvidékről mintegy három millió szudétanémetet telepítettek ki, akiktől előzőleg elvették csehszlovák állampolgárságukat és megfosztották őket vagyonuktól. A probléma továbbra is feszültségek forrása a cseh-német, illetve cseh-osztrák viszonyban.
A nyilatkozatot várhatóan a jövő héten vitatja meg a cseh képviselőház.
Korábban: