Hét új tagot hív meg tagjai közé a NATO őszi prágai csúcsértekezletén - tudta meg a Gazeta Wyborcza három különböző, általa kitűnőnek minősített washingtoni forrásból. A legnagyobb példányszámú, általában jól értesült lengyel napilap szerint - ha semmi rendkívüli nem történik - a három balti ország, Litvánia, Lettország és Észtország, valamint Szlovénia és Szlovákia mellett meghívást kap Románia és Bulgária is. Valamennyien 2004 elején válnak az észak-atlanti szövetség tagjává.
Az Egyesült Államok és két másik NATO-tagország meg nem nevezett diplomatái szerint a nagycsoportos bővítésre vonatkozó döntés az elmúlt hetekben született - írta a lap. George Bush amerikai elnök tárgyalt róla az elmúlt héten a Fehér Házban George Robertson NATO-főtitkárral, majd úgy foglalt állást, hogy a bővítésre szükség van a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő európai biztonság megteremtése érdekében.
Fél évvel ezelőtt még csak öt új tagállam felvételéről volt szó, Románia és Bulgária esélyeit a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadások után mutatott elkötelezettségük javította meg alapvetően. Gyakorlatilag egész területüket, légterüket, fegyveres erőiket és titkosszolgálatukat az amerikaiak rendelkezésére bocsátották, emellett jelentős előrelépést tettek haderejük korszerűsítése terén.
Bush a források szerint azért is döntött a nagycsoportos bővítés mellett, mert elnöksége hátralevő két évében a terrorizmus elleni harcra és a Kínával ápolt kapcsolatokra akar összpontosítani. A lengyel lap szerint az esedékes NATO-bővítés hosszú időre az utolsó lesz. Utána csak Ausztria csatlakozhatna a szövetséghez, igaz, tetszőleges időpontban. Szlovákia viszont kihullhat a bővítésből, ha a szeptemberi választások nyomán újra Vladimír Meciar kerülne hatalomra.