Feltételezték: az al-Kaida "hagyományos" gépelterítésre készül, sikeres végrehajtás esetén pedig azt kérheti, hogy az utasokért cserébe engedjék el Omár Abdel Rahman sejket, akit a New York-i bombatámadás szervezése miatt ítéltek el.
Botrány kerekedett a Kongresszusban abból, hogy kiderült: augusztus 6-án az elnököt tájékoztatták, terrortámadásra készül az al-Kaida. A Demokrata Párt vezetői nyilvános vizsgálattal tisztáznák, hogyan kezelte a kormányzat a hírszerzési értesüléseket. Elképzelésüket a republikánusok közül is támogatják, bár az elnök pártjának vezetői szerint a demokraták politikai előnyt akarnak kovácsolni az esetből, és közben megosztják a társadalmat.
Bush még nem szólt az esetről a nyilvánosság előtt, ám republikánus szenátorokkal ebédelve azt mondta: határozottan lépett volna, ha tudomása lett volna valamilyen kézzelfogható veszélyről. Az USA elnöke szerint a bírálatok politikai színezetűek.
Dick Cheney szerint az USA-t a szeptemberinél is szörnyűbb támadás veszélye fenyegeti. Az alelnök elítélte, és "háború idején" felelőtlennek minősítette a kormányzatot bíráló demokratákat.
Rice szerint a hírszerzési értesülések, amelyek alapján az elnököt tájékoztatták, nem tartalmazták a támadás konkrét formáját, idejét vagy helyét.
Rice szerint ilyen értesülések birtokában mindig felmerül a "kérdés, hogy mennyire jó az információ, és vajon helyes lenne-e nyilvánosságra hozni", és általánosságokról szóló információk alapján leállítani az amerikai polgári légiforgalmat.
Az USA elnökét a CIA az Elnök Napi Tájékoztatója (PDB) nevű összeállításban informálja. A PDB Langleyben, a CIA központjában készül. Az elemző igazgatóság állítja össze, és éjjel a főigazgató lakására kerül. A végső változatot George J. Tenet otthon készíti el, és a tartalmát szóban ismerteti az elnökkel a kora reggeli értekezleten. Az esetek többségében a tájékoztató az említésre méltó hírszerzési információk kivonata.
Az augusztus 6-i tájékoztató más volt - írta a The Washington Post. A tájékoztatóhoz másfél oldalas elemzést mellékeltek: ebben elsősorban spekulációk voltak arról, hogy mire készülhet bin Laden. Az elemzést a CIA terrorelhárító központja készítette, és korábbi változatában nem szerepelt a gépeltérítés mint lehetséges veszélyforrás. A CIA az illetékes ügynökségeknek szétküldte a vázlatot, hogy azok megjegyzéseket fűzhessenek hozzá: a gépeltérítést az FBI terrorellenes részlege említette meg.
Bin Laden és az al-Kaida miatt már augusztus előtt is aggódott a CIA. Tenet főigazgató június 28-án feljegyzést írt Rice nemzetbiztonsági tanácsadónak arról, hogy a "közeljövőben", "heteken belül" jelentős al-Kaida-támadás érheti az USA-t. Állandó aggodalmaskodásába a környezete "belefáradt" - írják amerikai lapok.
Bin Laden és az al-Kaida azonban nem csak a CIA főigazgatójának monomániája volt. Már a Clinton-kormányzat idején készültek tervek a hálózat felszámolására, végső megvalósításukat azonban mindig elhalasztották.
Konkrét intézkedéseket az új elnöknek is javasoltak: szeptember 9-én - tehát két nappal a New York-i és washingtoni támadás előtt - Bush elé terjesztették az al-Kaida elleni világméretű fellépés részletes tervét - jelentette az NBC tévétársaság.
A terv tartalmazta a terrorszervezet ellen vívandó háború minden lehetséges vonatkozását - kezdve a diplomáciai erőfeszítésektől egészen az afganisztáni hadműveletekig. Mintegy hatvan országban kezdtek volna titkos műveleteket a terrorhálózat ellen, és azt tervezték, hogy a tálibokat rábírják bin Laden kiadatására - jelentette az MTI.
A terv szerint az USA más országokat is fel kívánt szólítani, működjenek közre a terrorizmus elleni harcban. Célja volt a tervnek az is, hogy fagyasszák be világméretekben az al-Kaida pénzügyi eszközeit.
Az NBC szerint washingtoni tisztségviselők nem feltételezik, hogy Bushnak lehetősége lett volna az okmány beható tanulmányozására, a terv azonban ott volt Rice nemzetbiztonsági tanácsadó asztalán is.
A jelek szerint a szeptemberi támadás után az USA kormányzata több olyan intézkedést végrehajtott - vagy végrehajtását tervezi -, amelyet a terv is javasolt.