A döntés - amelyet a kormány rövid nyilatkozatban közölt - néhány órával azt megelőzően született, hogy a hágai bíróság hétfőn hivatalosan megkezdte a munkáját. A jobboldali Likud párt és a baloldali Munkapárt által uralt nemzeti egységkormánynak csupán egyetlen tagja nem utasította el kategorikusan a csatlakozást.
Eljakim Rubinstein főügyész a kormánynak írt memorandumában előzőleg figyelmeztetett, hogy fennáll a bíróság átpolitizálódásának veszélye, és hogy erősen Izrael ellen irányul a bíróságot létrehozó római megállapodásnak azon cikke, amely háborús bűnnek nyilvánítja a megszállt területekre való lakosságtelepítést, a kolóniák létrehozását.
Az Izrael által az 1967-es háborúban elfoglalt Gázai övezetben és Ciszjordániában - amelyek mintegy hárommillió palesztin hazájának számítanak - körülbelül 200 ezer zsidó telepes is él, 145 szétszórt településen.
Izrael vitatott hovatartozású területeknek tekinti a szóban forgó, ma már palesztin igazgatás alatt álló két területet, a zsidó telepesek pedig sajátjuknak, a Bibliára hivatkozva. A legtöbb ország illegálisnak tekinti a kolóniákat, és úgy gondolja, hogy létük az izraeli-palesztin békemegállapodás egyik legnagyobb akadálya.
A főügyész szerint a római megállapodásban leírt lakosságtelepítésnek csak az erőszakos lakosságtelepítésre lenne szabad vonatkoznia - amelyet a genfi egyezmények is említenek a náci háborús bűnök kapcsán -, csak akkor volna Izrael számára elfogadható ez a meghatározás.
De Rubinstein egyik - közelebbről meg nem nevezett - munkatársa azt is elmondta: nemcsak a megállapodás megszövegezése aggasztó a zsidó állam számára, hanem a bíróság általános felfogása is. Szerinte erről csak azután lehet tapasztalatokat szerezni, ha már lefolytatták bizonyos ügyek tárgyalását, tehát legkorábban 2004-ben.
A Háárec című mérsékelt izraeli napilap hétfői szerkesztőségi cikke egyetért azzal: ha háborús bűnnek nyilvánítják a lakosságtelepítést, akkor az felhasználható lesz a kolóniák ellen, ezért Izraelnek ezt el kell utasítania.