1973. november 17-én fellázadtak az egyetemisták a Görögországot 1967-től kormányzó katonai diktatúra ellen. A zendülést a hadsereg tankjai verték le: az athéni műszaki egyetemnél 20 egyetemista halt meg.
A junta 1974-ben bukott meg. A következő év decemberében addig ismeretlen csoport - a November 17. Forradalmi Szervezet - vállalta a felelősséget Richard Welch, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) athéni rezidense ellen elkövetett merényletért.
A CIA vezetője azért vált célponttá, mert az USA támogatta a görög katonai diktatúrát. A halálos lövést 45-ös pisztollyal adták le. Ez a kaliber lett a terrorcsoport védjegye - írja a BBC.
Voltak azonban nagyobb ambícióik is: 1994. táján arra készültek, hogy tankelhárító aknákkal brit anyahajót robbantanak fel. Azt nem tudni, hogyan tervezték volna végrehajtani a kudarcba fulladt merényletet.
A most őrizetbe vett gyanúsított szerint arra készült a 17N, hogy megtámadja a Görögország területén át Koszovóba tartó NATO-békefenntartók konvojait.
A 17N ritkán csapott le, de akkor meglehetős hatékonysággal hajtotta végre akcióit: 27 évnyi működés alatt 23 merényletet követtek el tagjai.
A csoport kiáltványainak nyelvezetében a trockizmus ultranacionalizmussal keveredett. Ezért is feltételezik, hogy a terrorcsoport megszületésénél a görög titkosrendőrség is bábáskodhatott, és a balos kiáltványok a jobboldali ideológia paravánjaként szolgált.
Feltételezhető, hogy a 17N-ben már a terroristák harmadik nemzedéke működik: a legidősebb gyanúsított Giotopulosz életkorát 58 és 63 év közé teszik, a végrehajtónak tartott Xirosz 44 éves, míg a legfiatalabb letartóztatott, Georgiadisz 26 éves.
Régebb óta tartja magát a feltételezés, hogy a 17N tagjai kevesen vannak, és akár szoros rokoni szálak fűzik őket egymáshoz - a Xirosz testvérek, úgy tűnik, igazolják ez utóbbi elméletet.
Azt azonban még a csoport tagjainak szoros - baráti és rokoni - kapcsolatai sem magyarázzák meg teljesen, miként történhetett, hogy a görög rendőrök (szemben német vagy olasz kollégáikkal) közel 30 évig semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni: a június 29-én eldőlt első Xirosz-dominóig soha egyetlen terroristát sem fogtak el.
Egyesek szerint ennek oka az, hogy a görög baloldali politikai elit ugyanabból az ellenállási mozgalomból nőtt ki mint a 17N - így a terroristáknak akadhatott nagyhatalmú védelmezője.