Súlyos vallomás Milosevic ellen

Súlyos bűnöket vallott be egy volt jugoszláv katona a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök perében, a hágai Nemzetközi Bíróságon. Az iratokban csak K41-es kóddal szereplő tanú Banja Lukából videotelefonon keresztül beszélt arról, hogyan terelt ki egy házból felettese parancsára társaival 15 albánt - köztük egy csecsemőt is -, és hogyan lőtték le őket 1999 márciusában Trnje faluban.

A jugoszláv hadsereg egy volt katonája elbeszélte pénteken a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt, hogyan lőtt agyon felettesei parancsára több koszovói albán polgári személyt, köztük egy csecsemőt is 1999-ben. E vallomás jelentős fejlemény a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök hágai büntetőperében, mert eddig egyetlen jugoszláv katona sem vallott egyértelműen Milosevic ellen.

A délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyében eljáró hágai ENSZ-törvényszék azzal vádolja a volt jugoszláv államfőt, hogy akkori legfőbb vezetőként felelős a jugoszláv biztonsági erők által 1998-99-ben elkövetett koszovói háborús bűnökért, 900 koszovói albán meggyilkolásáért és 800 ezer albán elűzéséért.

Milosevic azzal védekezik, hogy a jugoszláv biztonsági erők a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű szakadár albán fegyveres szervezet terroristái ellen harcoltak, tőlük védték a helyi lakosságot. Szerinte az albán lakosság nem a jugoszláv biztonsági erők elől, hanem a NATO tizenegy hétig tartó bombázásai elől menekült el tömegesen Koszovóból.

A pénteken elhangzott tanúvallomás azonban élesen ellentmond Milosevic érvelésének. A tanú védelmében nevét nem hozták nyilvánosságra, az ügy irataiban is csak K41-es jelzettel szerepel. 1998-ban, 19 évesen lett tagja a jugoszláv hadsereg egyik dandárjának, amely Koszovóban teljesített szolgálatot.

Mint elmondta, 1999 márciusában, röviddel azután, hogy megkezdődött a NATO légi hadjárata Jugoszlávia ellen, dandárjának katonái megrohanták az albánok lakta koszovói Trnje falut. Felgyújtották a házakat és a szénakazlakat, s ha albán férfit láttak megjelenni az utcán, azonnal lőttek rá. Egy százados azt mondta előzőleg az akciót vezető tiszthelyetteseknek, hogy azért kell megbüntetni a falut, mert lakosai együttműködnek az UCK-val, és hozzátette hogy senki sem maradhat életben a falu lakosai közül - állítja a tanú.

K41 részletesen elmondta vallomásában, miként terelt ki néhány társával együtt egy házból egy tiszthelyettes parancsára tizenöt egybegyűlt embert, köztük nőket, öregeket, és hogyan lőtték agyon az udvaron őket, köztük egy csecsemőt is.

A bíró figyelmeztette a tanút, hogy nem köteles olyasmiről beszélni vallomásában, amivel önmagát vádolja, de a volt katona azt felelte, hogy mindenképpen el akarja ezt mondani, hogy könnyítsen a lelkén, mert az eset óta mindig hallja álmában a kisgyermek sikoltozását.

A tanú videotelefonon tette meg vallomását a boszniai Szerb Köztársaságban levő Banja Lukából. Nem mert ugyanis a rendőrségre menni útlevélért, hogy kiutazzon, mert félt, hogy megüthetné a bokáját, ha megtudják róla hazájában, hogy Milosevic ellen vallott.