Dragan Marsicanin, az államfő választási stábjának vezetője közölte a Studio B belgrádi televízióval, hogy nem tekinti demokrata jelöltnek Labust, akiben viszont szerbiai és külföldi politikai elemzők az európai integráció elkötelezett hívét és a gazdasági reformfolyamat élharcosát látják. Labus tévépárbajra hívta ki Kostunicát, de az államfő ezt kereken elutasította, mondván: nem érti, miért éppen Labussal, s nem a többi elnökjelölt bármelyikével kellene vitáznia.
A miniszterelnök-helyettes választási stábja az elutasításra reagálva hétfőn bejelentette, hogy minden nap nyilvánosan feltesz az államfőnek egy kérdést, amíg Kostunica nem áll ki a tévépárbajra. Labusék szerint az államfő választási hadjárata tele van ellentmondással, s az első kérdés, amire Kostunicának válaszolnia kell, úgy szól: miért állította az ENSZ közgyűlésén, hogy Szerbiában siker koronázta a politikai és gazdasági reformokat, miközben egyik kampánygyűlésen azt hangoztatta, hogy a reformfolyamat kudarcot vallott, mert Szerbiából balkáni Kolumbia lett.
A választás közeledtével kivétel nélkül minden közvélemény-kutatás az államfő előnyét jelzi, noha néhány hete még fej-fej mellett volt a két jelölt. Miközben Labus és Kostunica egymást támadja, Vojislav Seselj radikális pártvezér lassan növeli népszerűségét, keresetlen szavakkal, válogatás nélkül támadva riválisait, azt állítva, hogy ő az egyetlen jelölt, akinek a neve nem hozható kapcsolatba az alvilággal.
Vojin Dimitrijevic, a belgrádi emberi jogi központ igazgatója arra figyelmeztetett, hogy hiba lenne alábecsülni a "fasiszta" Seseljt, mert a csetnik vajdának sok olyan híve van, aki elhallgatja rokonszenvét. A köztársasági választási bizottság eddig tíz jelöltet jegyzett be hivatalosan, de közülük egyik sem közelíti meg Kostunica és Labus népszerűségét.
Jóformán minden jelölt - Labus kivételével - a szerb kormány leváltását, a parlament feloszlatását és az általános választások kiírását tartja legfontosabb célkitűzésének. A választási kampány nem mentes nacionalista felhangoktól, és Kostunica szájából is elhangzottak olyan kijelentések, amelyeket a szerbiai kormányzó tömörülés, a DOS politikusai gyűlöletbeszédnek minősítettek.
Ivan Torov, a Politika című lap jeles elemzője szerint "a nacionalizmus primitív és agresszív megjelenésében ismét erőteljes választási eszközzé vált, jóllehet a post-milosevici nacionalisták előtt is teljesen világos, hogy magatartásukkal ismét bajba sodorják Szerbiát".