Mindössze 54,68 százalékos volt a részvételi arány a Bosznia-Hercegovinában szombaton tartott általános választásokon, ami csaknem tíz százalékkal alacsonyabb választópolgári aktivitást jelent a korábbi, az 1996 óta kétévente megtartott szavazásokhoz képest.
A szarajevói választási bizottság vezetője, Lidija Korac - s vele a különböző pártok vezetői, továbbá az EBESZ megfigyelői - nem is titkolta elégedetlenségét a választók megcsappant szavazási kedve miatt. Valamivel magasabb, 57 százalékos volt a részvételi arány a horvát-muzulmán entitásban, míg a szerb részeken alig 51 százalékos volt a szavazási kedv.
Az incidensek nélkül lezajlott választások előzetes eredményeit várhatóan még vasárnap nyilvánosságra hozzák, de az új erőviszonyok pontos felmérése csak napok múlva lehetséges, és az eredmények következményei valójában csak az elkövetkező hónapok során, a koalíciók létrejötte nyomán válik láthatóvá.
A 2,3 millió választópolgárnak szombaton arra nyílott lehetősége, hogy megválassza a háromtagú kollektív államelnökséget és a közös parlamentet, továbbá a Bosnyák-Horvát Föderációban ugyancsak a parlamentet és a tíz kanton helyi törvényhozását, a Boszniai Szerb Köztársaság új elnökét, két elnökhelyettesét és parlamentjét is.
Bosznia-Hercegovinában a daytoni megállapodások óta most először került sor saját szervezésű és finanszírozású- és nem nemzetközi, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felügyelte - választások megtartására, s a képviselők mandátuma immár nem kettő, hanem négy évre szól.
A választások tétje elsősorban az, hogy a köztársaságban a demokratikus erők erősödnek-e, s ez által lehetővé válik a közeledés az Európai Unióhoz, vagy a nacionalista erők győzelmével, a nemzeti pártok előretörésével elmarad a nyitás, marad a stagnálás.
A voksoláson összesen 57 párt, valamint hét és fél ezer jelölt indult. Legutóbb 2000. november 11-én tartottak általános választásokat Bosznia-Hercegovinában: a 42 fős alsóházba a Zlatko Lagumdzija vezette Szociáldemokrata Párt (SDP) 9, az Alija Izetbegovic irányította bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) 8, az Ante Jelavic vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 5 képviselőt küldhetett. A parlamentben akkor 13 párt jutott képviselethez.