Az íreken elbukhat az EU-bővítés menetrendje

A nizzai szerződésről tartandó második ír népszavazás kapcsán Günter Verheugen bővítési biztos már korábban jelezte, hogy az elutasító döntés veszélyeztetheti az EU-bővítést. Ha az írek a jövő hét végén második alkalommal is elutasítják a nizzai szerződést, a bővítési menetrend nem tartható. "Azt sem tudom, hogy az egész vállalkozás létrejön-e" - mondta Verheugen a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A belépő országok megnevezésével ismét előtérbe kerül a vita a bővítés finanszírozásáról. Günter Verheugen aggódva nyilatkozott a pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásáról, amelyen nem volt tapasztalható rugalmasság. Az október 24-25-i brüsszeli csúcson megoldást kell találni. Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia fél attól, hogy befizetéseik összege tovább nő, és elzárkóznak attól a javaslattól, hogy a csatlakozni kívánó országokat bevonják az EU agrárpolitikájába és a regionális fejlesztési politikába. A 2004-2006-os évekre szánt 40 milliárd eurós összeg a bővítésért még mindig kisebb, mint amennyit a bővítés elmaradásáért kellett volna fizetni - idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung Romano Prodit, az EU Bizottság elnökét.

A Financial Times Deutschland vezércikkében így írt: a jelentéssel a Bizottság tovább passzolja a felelősséget a 15 régi tagállamnak Kelet-Európa integrálásának sikeréért. Mivel a politikai, a gazdasági és a jogi fejezetek belátható időn belüli lezárásával is megválaszolatlan marad egy alapvető kérdés: miként finanszírozható a csatlakozó országok bevonása az EU milliárdokat felemésztő agrár- és strukturális politikájába.

A két legfontosabb EU-ország - Németország és Franciaország - kormányai legitim, de egymással teljesen szembenálló érdekeket képviselnek. Németország, mint az EU legnagyobb nettó befizetője az agrárkiadásokat apasztani szeretné. A német kormány joggal szeretné az EU-milliárdokat inkább a jövőt szolgáló technológiákba invesztálni, mint parasztgazdaságok támogatásába. Franciaország ezzel szemben fél az EU agrárpolitikájának minden alapvető reformjától, mert e politika legnagyobb kedvezményezettjeként csak veszíthet.

Financial Times: Az EU nem készült fel a belépők fogadására

A Financial Times tragikusnak tartja, hogy az EU-tagjelölteknek a felzárkózás érdekében tett erőfeszítéseit a tagállamok nem viszonozták egyenértékű elkötelezettséggel. A brit üzleti körök lapja az Európai Bizottság idei országjelentéseit kommentálja kontinentális kiadásában csütörtökön közölt szerkesztőségi cikkében, amely szerint a brüsszeli állásfoglalás csupán megerősítette azt, ami már a 2001. decemberi laekeni csúcs óta világos volt. A tagjelöltekről készített jelentések alátámasztották, hogy nincs csúszás a tárgyalási folyamatban, és "bővítési fáradtság" sem lett úrrá a résztvevőkön. Azt is kiemelték azonban, hogy a leendő EU-tagokra még nehéz feladatok várnak. Két-három fejezet kivételével a tárgyalások valamennyi területen lezártnak tekinthetők, de ez nem jelent egyúttal versenyképes társadalmakat és gazdaságokat a tagjelöltek oldalán - jegyzi meg a lap. Üdvözlendőnek tartja ezért, hogy Günter Verheugen bővítési biztos szigorú ellenőrzési rendszert helyezett kilátásba annak szavatolására, hogy a tagjelöltek be is tartsák a tárgyalásokon tett ígéreteiket.

Az uniónak viszont a szemére veti, hogy miközben a csatlakozásra készülő országok rendkívüli erőfeszítéseket tettek, ő maga nem készült fel a fogadásukra. "Az EU és tagországai tartósan képtelennek bizonyultak arra, hogy felismerjék a Berlini Fal 13 évvel ezelőtti leomlásának átfogó történelmi jelentőségét" - állapítja meg. Igaz, hogy erre sok mentséget lehet találni. Lehet hivatkozni a német újraegyesítés után, a 90-es évek első felében bekövetkezett gazdasági felfordulásra, vagy az euró bevezetésére való felkészülésre, amely az egész évtizeden végighúzódott. De azért mégis megdöbbentő, hogy miközben a brüsszeli bizottság a tagjelöltek felkészültségéről prédikál, a bővítéshez szükséges korlátozott intézményi reformok a nizzai szerződésről Írországban tartandó második népszavazás bizonytalan kimenetelén múlnak - írja a lap.

A tagjelöltek felkészületlenek - írja egy belga lap

Egy nappal a tagjelöltekről szóló országjelentések közzététele után a belga kormányhoz közel álló Le Soir fanyalgó vezércikkében elszabadult vonathoz hasonlította az Európai Unió nagycsoportos bővítését, amit most már "politikailag nem korrekt" dolog fékezni, de még gondolni sem lehet rá. Louis Michel külügyminiszter arra kérte kollégáit, merjék végre megvitatni a bővítés anyagi vonatkozásait, Johan Vande Lanotte költségvetési miniszter pedig nyíltan halasztást javasolt. Az Európai Bizottság jelentése a lap szerint a jelöltek felkészületlenségéről tanúskodik, hiszen a tíz ország összesen 213 átmeneti mentességet kért és kapott az uniós előírások azonnali alkalmazása alól. A Le Soir úgy összegzi véleményét, hogy ki kellene mondani végre mindkét fél felkészületlenségét. Az EU Nizzában tavaly elmulasztotta hozzáigazítani intézményeit a 25-ös létszámhoz, s bár a jövőjéről tanácskozó konvent ezt pótolhatná, mire befejeződik, már aláírják a csatlakozási szerződést. A tagjelöltekről a bizottság állította ki a bizonyítványt, hogy közigazgatásilag, jogilag, gazdaságilag le vannak maradva. Itt tehát tudatos öncsalásról van szó, véli a belga lap, ami az intézmények megbénulásával, gazdasági zavarokkal és az unió politikai meggyengülésével fenyeget. Jobb lett volna megmaradni az eredeti tervnél, és pragmatikusan, több hullámban végezni a bővítést az erre megérett tagjelöltekkel.

A Le Soir által megkérdezett brit, belga és magyar illetékesek közül csak a volt belga EU-nagykövet válaszai tükrözték a lap kétségeit. Peter Hain, az európai ügyek brit államtitkára és Annemie Neyts belga beosztott külügyminiszter szerint a tagjelöltek kellően felkészültek, a bővítés gyakorlatilag is megoldható.

Az osztrák Kurier című független lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a bővítés politikai, történelmi és erkölcsi jelentősségel is bír. Bár általában azt mondják, hogy a valaha szétszakított kontinens egyesítéséről van szó, ennél valójában fontosabb a szociális és gazdasági stabilizálódás. A bővítés a fejlesztési segély egyik formája, ezt bizonyítja az is, hogy hová vezetett a dél-európai országokban az Unióhoz való csatlakozás.