Jó EU-jelentés sok megjegyzéssel

Az Európai Unió minden eddiginél jobb országjelentést adott Magyarországról. A korábban megfogalmazott hiányosságok egy része azonban még mindig fennáll. Az EU elsősorban a korrupció elleni hatékonyabb fellépést és a roma kisebbség jobb integrálását sürgeti. Több, korábban kifogásolt területen azonban jelentős előrelépésről számolnak be. Ilyen a köztisztviselői bértábla rendezése és a médiatörvény módosítása.

Az EU elégedett a különböző támogatások - PHARE, SAPARD, ISPA - felhasználásával, különösen a PHARE-pénzek elköltésével. A támogatást elsősorban az igazságügyi és a belügyi tárca használta fel, ezen kívül a roma kisebbség felzárkóztatására fordított az ország jelentős összeget - áll a jelentésben.

A jelentés szerzői kitérnek a 2002-es országgyűlési választásokra, és arra, hogy tavasz óta újra hetenként ülésezik a parlament. Pozitívan értékelik azt is, hogy roma képviselők is mandátumhoz jutottak, csakúgy, mint a sikeres ombudsman-választást. Azt is megemlítik, hogy a kormány hatékonyabban tud megjelenni, mióta az interneten is publikálják a legfontosabb döntéseket.

Elismerően szól az EU a köztisztviselői bértábla megreformálásáról, amelynek eredményeképpen csökkent a különbség a magánszektor és az állami szektor bérei között. A főtisztviselői kar létrehozása azonban a bizottság szerint nem volt szerencsés, mert a bekerülés kritériumainak meghatározása hiányában átpolitizálástól lehet tartani. Helyi szinten pedig az önkormányzatok önállóságának erősítését emelik ki.

A bizottság kitér arra, hogy több jelentős lépés is történt a bírósági reform végrehajtása érdekében. Ehhez azonban szerintük több költségvetési forrást kellene biztosítani. A jelentés szól a bírók fizetésemeléséről is, ami még mindig az infláció alatt van. (A bírók béremeléséről éppen szerdán egyezett meg az igazságügyi és a pénzügyi tárca, az illetményük jövő decemberig 50 százalékkal nő.) Pozitívan értékelik viszont az ítélőtáblák felállítását, csakúgy, mint a bíróságon dolgozók létszámának emelését.

Továbbra is a korrupció és a diszkrimináció a legnagyobb probléma

Bár elismerően szól a jelentés arról, hogy Magyarország a 2001-es korrupcióellenes stratégia elfogadásával jó úton indult el a korrupció elleni küzdelemben, továbbra is felrója - csakúgy, mint az elmúlt években -, hogy még mindig ez az ország legnagyobb problémája. Példaként kiemelték a vámosokat, akik nemcsak fizetésemelést kaptak, hanem bónuszrendszerben dolgoznak, ami az Európai Bizottság szerint alkalmas ezen a területen a korrupció visszaszorítására. Hiányolják viszont, hogy a rendőrségnél, adóhivatalnál, vámhivatalnál nincsenek speciális egységek, amelyek a korrupciót közvetlenül kiszűrnék.

Az előző országjelentésben még a pénzmosás elleni törvénycsomagot is hiányolta a bizottság, idén viszont megemlíti, hogy ezen a téren jelentős előrelépések történtek és a bankbiztonság jelentősen nőtt. Mindenesetre a jelentésben az áll, hogy Magyarországnak ezen a téren még mindig elég rossz híre van.

Az EU - csakúgy mint tavaly - kifogásolja, hogy Magyarországon még mindig nincs antidiszkriminációs törvény. Ennek ellenére azt elismeri, hogy bizonyos előrelépések történtek az ügyben, például az átfogó törvény megalkotását is tervbe vette az új kormány.

A kisebbségi ombudsman jelentéseire hivatkozva tartalmazza a dokumentum, hogy bár sokkal kevesebbszer alázzák meg a rendőrök a kihallgatottakat, mint a korábbi években, még mindig előfordul, hogy erőszakot alkalmaznak a kihallgatások során. A bántalmazottak nagy része roma származású. A jelentésben ugyanakkor rögzítik, hogy a kisebbségek közül az elmúlt évben a romákra koncentrált elsősorban a kormány, példaként említik a Roma Koordinációs tanács felállását. Erősen kritizálják azonban azt, hogy a munkaképes romák 70 százaléka munkanélküli, és az iskolai oktatásban sem megfelelő arányban vesznek részt. A középtávú program ellenére továbbra is diszkriminálják a romákat az országban - állítja a bizottság. A legnagyobb hibának azt tartják, hogy a roma-ügy kezelése párhuzamos projektként, és nem egy integrált szociális programban zajlik.

Magyarország tranzit- és célállomásként egyaránt szóba jön az emberkereskedelem szempontjából. A jelentés ugyanakkor rögzíti, hogy április óta ezen a téren szigorították a büntetési tételeket. Kitér ugyanakkor a dokumentum a túlzsúfolt börtönökre.

Megfelelő ütemben zajlik a felkészülés

A bizottság szerint előrelépés tapasztalható a gazdaság helyzetében is, csakúgy, mint a szociális jogok érvényesülése terén. Az esélyegyenlőség megvalósulását példázza a jelentés azzal, hogy a gazdasági szektorban dolgozók 45 százaléka nő, és a politikában is egyre nő a nők száma.

A gazdasági helyzetet elemezve a jelentés rögzíti, hogy jelentős elpőrelépés történt az EU átlagjövedelmekhez való felzárkózásban, bár még mindig nagyok a regionális különbségek. Kitérnek arra, hogy csökken a munkanélküliség, és két lépcsőben emelték a minimálbért. A belső piaci szektort elemezve a bizottság elismerően nyugtázta, hogy az autópályaépítés során közbeszerzési pályázattal választják ki a vállalkozókat. Tavaly ennek hiányát élesen bírálták.

Az EU-joganyag átvétele is többnyire megfelelő ütemben halad - áll a jelentésben, bár egy-egy területen tapasztalható lemaradás. Az egyik ilyen terület a mezőgazdaság, itt elsősorban az állategészségügyi jogszabályok átvétele késik. Az áfa és a fogyasztási adók szabályozásában még szintén nem fejeződött be a közösségi jog átvétele.

Az iparpolitikával kapcsolatban a jelentés kitér a Széchenyi-tervre, amely a bizottság szerint jó hatással volt a gazdaság egészére. Megemlítik ugyanakkor, hogy az új kormány a terv nagy részét 2002 folyamán befagyasztotta, és felülvizsgálata után integrálja a Nemzeti Fejlesztési Tervbe. A privatizációval kapcsolatban kiemelik a Magyar Fejlesztési Bank növekvő szerepét, illetve a Dunaferr Rt. privatizációjának fontosságát. A jelentés felhívja a figyelmet a még mindig fennálló egyenlőtlenségekre is Magyarország különböző régiói, valamint a multinacionális cégek és a hazai, külföldi tőkét nélkülöző vállalkozások között.

A kutatás-fejlesztés területén pozitívan értékeli a jelentés az egyetemi oktatók és kutatók fizetésemelését, a költségvetési források növelését, illetve a Gazdasági Minisztérium februárban indított 10 éves fejlesztési programját, ebből kiemelve az emberi erőforrás alprogramot. Elismerően szól a kutatásokra fordított pénzek adóból való leírásának lehetővé tételéről. Megemlíti ugyanakkor a kutatólaboratóriumok eszköztárának elhasználtságát, és szükségesnek tartja a probléma kezelését.

A kulturális és audiovizuális fejezetet elemezve a jelentős fejlődésről számolnak be. Így például rögzíti a jelentés, hogy többéves vita után végre elfogadta a parlament a médiatörvény módosítását.

Jónak értékeli a bizottság a környezetvédelemben elért eredményeket, de mint írja, még hátravan a nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása.

Az egészségügy területén továbbra is hiányzik az átfogó reform.

A közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban a bizottság kiemeli, hogy Magyarországnak megállapodásra kell jutnia Szlovákiával és Romániával a kedvezménytörvény végrehajtásáról, emellett az EU-csatlakozásakor összhangba kell hoznia a törvényt az uniós joggal.

Kovács: elismerték az új kormány eredményeit

Kovács László külügyminiszter a jelentést értékelve közölte: csupán néhány területen kaptunk sárga lapot. "Több olyan kritika elmaradt, ami tavaly még szerepelt a jelentésben" - mondta, hozzátéve, hogy elismerték az új kormány eredményeit. Példaként említette az autópálya-közbeszerzést , a pénzmosás elleni küzdelmet, a közszféra béreinek felzárkóztatását és a csonka médiakuratóriumok kiegészítését.

A problémákra kitérve bírálta az előző kormányt, amiért nem fordított kellő gondot a kritzált területek javítására. Az EU kifogásolta a nemzeti hulladékgazdálkodási terv hiányát, de mint Kovács elmondta, a törvényjavaslat kész, csak el kell fogadnia a parlamentnek. Várhatóan az év végén sikerül a szomszéd országokkal rendezni a kedvezménytörvényt is, ami szintén az EU listáján szerepelt. Javítani kell a romák helyzetén, és a regionális politikán csakúgy, mint az egészségügy helyzetén - sorolta a külügyminiszter.

A jövőbeli feladatok közé sorolta a lakosság felkészítését, tájékoztatását is. Arra a kérdésre, miszerint lát-e akadályt a cstlakozás előtt, Kovács megemlítette az ír népszavazást, de mint mondta: bizakodó e téren is.

Szájer: A pozitív értékelés a polgári kormány érdeme

Szájer József, az Országgyűlés alelnöke az országjelentéssel kapcsolatban elmondta: az ellenzéki pártok összességében pozitívan értékelik a jelentésben foglaltakat, amelyek az eddigi kormányok, és 10 millió magyar állampolgár erőfeszítéseit mutatják. Szerinte a csatlakozáshoz szükséges feladatok legnagyobb részét a polgári kormány végezte el. A jelentés ugyan tartalmaz bírálatokat, kritikákat, de az mindenképp leszűrhető belőle, hogy az ország megtette a legszükségesebb előrelépéseket a csatlakozáshoz.

A jelentésben szereplő kritikák éppen azok, amik miatt a jelenlegi kormánykoalíció korábban élesen támadta elődjét. Ebből látszik, hogy a problémák, a korrupció, vagy a roma-kérdés kormányoktól függetlenek. Az utóbbiakkal kapcsolatos pozítiv megfogalmazások Szájer szerint a polgári kormányt érintik, hiszen a jelenlegi koalíció ezekben az ügyekben még nem tett semmit.

A Fidesz örül, hogy ez az utolsó országjelentés - mondta, - ugyanakkor a bizalmatlanság jelének tekintik, hogy a tagjelölt országok tevékenységét a továbbiakban is vizsgálni kívánja az Európai Unió. Szerinte erre nem volna szükség, mert az állampolgárok és az ország vezetés véghezviszi a vállalásokat. A jelentés biztosítja csatlakozás külső feltételeit, mostantól a belső feltételek megteremtésén van a hangsúly - tette hozzá. Folytatni kell a jelentésben pozitívan értékelt dolgokat, például a kis- és középvállalkozások támogatását a Széchenyi-terven keresztül, melynek folytatására a jelenlegi kormány is ígéretet tett.

Ezután az ellenzék azt várja a kormánytól, hogy az ország számára a legkedvezőbb feltételeket harcolja ki a csatlakozási tárgyalásokon, és ebben támogatják a koalíciót - mondta Szájer. Azt várják az uniótól, hogy a roma-kérdésben ne hagyja magára a tagjelölteket, és növeljék a felzárkóztató programok támogatását.