Ír népszavazás: a részvétel a fontos

Egy ír közvélemény-kutatás szerint a szavazók 42 százaléka igennel szavaz majd az Európai Unió bővítését lehetővé tevő nizzai szerződésre, és csak 29 százalék nemmel. A döntő azonban a szavazók részvételi aránya lesz, hisz a tavalyi elutasító döntés előtt is hasonló előrejelzések láttak napvilágot, mégis több mint 50 százalékos volt az elutasítás, alig 34,8 százalékos részvételi arány mellett. Az EU súlyos válságtól tart az ír nem esetére.

A legfrissebb felmérés szerint az írek többsége igennel fog voksolni az Európai Unió bővítését lehetővé tévő nizzai szerződésre a szombati népszavazáson. A The Irish Times című lap csütörtöki számában közölt, 1000 szavazópolgár megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás szerint az írek 42 százaléka fog igennel és csak 29 százaléka nemmel szavazni az EU állam- és kormányfői által megkötött nizzai szerződésre. A szerződés elfogadása előfeltétele annak, hogy 2004-ben felvegyenek az unióba tíz új tagot, köztük Magyarországot. A megkérdezettek 19 százaléka még bizonytalan, 10 százaléka pedig egyáltalán nem kíván szavazni.

Egy héttel korábban a bizonytalanok aránya még elérte a 2,9 millió szavazásra jogosult egyharmadát, a szerződést támogatók aránya pedig alig 30 százalék volt. Bertie Ahern ír miniszterelnök szerdán még egyszer nyomatékosan felszólította honfitársait, hogy szavazzanak igennel.

A bővítéssel kapcsolatos első írországi népszavazáson, 2001. június 7-én az EU-bővítés ellenzői, köztük pacifisták, környezetvédők, szabadkereskedelem-ellenesek, konzervatív katolikusok és földművesek 53,7 százalékos többségben utasították el a nizzai szerződést. A részvétel 34,8 százalékkal a második legalacsonyabb volt az írországi referendumok történetében. Az akkori referendumot megelőző felmérés szerint a szavazók 45 százaléka szavazott volna igennel, és 28 nemmel - írj az Irish Times.

Az ír lap szerint ugyan az előrejelzések szerint a többség igennel szavaz majd a népszavazáson, azonban figyelmeztet: az eredmény elsősorban a szavazók részvételi arányától függ és attól, hogy az igennel, vagy a nemmel szavazók közül melyik csoport motiváltabb. Egy másik lap, az Irish Examiner által idézett kormányzati források szerint a részvételi arány legalább 45 százalék kellene legyen ahhoz, hogy pozitív végerdemény szülessen.

Az Irish Timesban közölt felmérésből az is kiderül, hogy újabb mélypontra süllyedt a Bertie Ahern vezette jobbközép ír kormány népszerűsége. A miniszterelnök népszerűsége 77-ről 44 százalékra, kormányának tetszési indexe 61 százalékról 33 százalékra zuhant a májusi választások óta. A népszerűségvesztés a közelmúltban felszínre került korrupciós botrányoknak és annak köszönhető, hogy felröppent a gyanú, miszerint a kormánypártok a gazdaság állapotára vonatkozó adatok manipulálásával nyerték meg a választásokat májusban.

Az EU súlyos válságtól tart az ír nem esetére

Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa csütörtökön kijelentette, hogy az unió bővítésének esetleges írországi elutasítása "súlyos válságot" okozna, amelyből nem tudja, mikorra sikerülne kilábalni.

"Ha Írország a nizzai szerződés ellen foglal állást, az kudarcot jelentene, és nekünk nem lesz megoldásunk a bővítési folyamatra" - mondta Verheugen Hágában, a holland parlament egyik bizottságában az unió bővítéséről tartott eszmecserén. A bővítés kérdésében megosztott holland törvényhozóktól Günter Verheugen azt kérte, hogy jóváhagyásukat ne tegyék függővé az EU agrárpolitikájának reformjától.

A biztos szerint "az unió történetének legjobban előkészített bővítéséről van szó", s az Európai Bizottság nem vakon bízik a jelöltek felkészültségében, sokkal jobban ismerik őket, mint az előző bővítések résztvevőit, és minden előrelátható kockázatot számításba vett.

Az Európai Bizottság október 9-én hivatalosan is közzétette az unióba való 2004-es felvételre javasolt tíz ország listáját, amelyen Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia szerepel.