Az EU-viták az ír igen után is folytatódnak

Az ír népszavazás pozitív eredményével ugyan komoly akadály hárult el az EU bővítése elől, ám a tagállamok közti viták ennek ellenére folytatódnak. Az október 24-25-i brüsszeli csúcson például a bővítés finanszírozásáról kell megegyezniük a tagországoknak. Komoly viták várhatók, ugyanis több ország attól tart, hogy a bővítés miatt az eddigieknél is többet kell majd befizetniük az EU közös kasszájába. Kovács László külügyminiszter szerint Magyarország célja az, hogy az első évben is több uniós pénzt kapjon Magyarország, mint amennyit befizet az EU-nak.

Európa vezető politikusai és a mértékadó sajtóorgánumok egyaránt örömmel fogadták az ír népszavazás eredményét, amely szerint az írek elfogadják az Unió bővítésével is kapcsolatos nizzai szerződést. Ezzel komoly akadály hárult el a kelet-európai országok csatlakozása elől, a viták azonban továbbra is folytatódnak.

Az EU bővítésért felelős biztosa már napokkal ezelőtt kijelentette, hogy az október 24-25-ig tartó a bővítés kérdéseivel foglalkozó brüsszeli csúcson megoldást kell találni az integráció finanszírozására. Günter Verheugen nyilatkozatában hozzátette, a tagországok pénzügyminiszterei részéről nem tapasztalt rugalmasságot ez ügyben, de bízik benne, hogy a brüsszeli csúcson megegyezésre jutnak a tagállamok vezetői. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke pedig azzal próbálta eloszlatni a tagállamok aggodalmait, hogy szerinte a 2004-2006-os évekre előirányzott 40 milliárd eurós összeg még mindig kisebb, mint amennyibe a bővítés elmaradása kerülne.

Vitákra elsősorban amiatt kell számítani, hogy az EU nettó befizetői (többek között Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország, Finnország) attól tartanak, a bővítés miatt még többet kell majd befizetniük az Unió közös kasszájába, mint eddig. Az úgynevezett nettó haszonélvezők (Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Görögország és Franciaország egyes régiói) viszont attól félnek, hogy az új tagállamok belépése miatt kevesebb pénzt kapnak majd az Uniótól.

A másik vitás kérdés az EU mezőgazdasági politikájához kapcsolódik. A komoly összegeket felemésztő agrárpolitikát ugyanis több ország - elsősorban Németország, Hollandia és Svédország - meg kívánja reformálni, más tagállamok (például Franciaország és Spanyolország) azonban nem értenek egyet ezekkel a tervekkel.

A csatlakozó országok most azt várják az EU tagországaitól, hogy a brüsszeli csúcson rendezzék a finanszírozással kapcsolatos vitás kérdéseket, és közös álláspontot alakítsanak ki ezekben az ügyekben. Ezt kéri az Uniótól Magyarország is, a Külügyminisztérium szerint ugyanis csak úgy lehet folytatni a tárgyalásokat, ha a tagországok lezárják egymás között ezeket a - csatlakozást is érintő - vitákat.

Kovács László külügyminiszter az EU-hajó 2002 nevű rendezvényen hétfőn kijelentette, pénzügyi szempontból Magyarország elsődleges célja az, hogy ne váljék nettó befizetővé, azaz a csatlakozást követő első évben több pénzt kapjon az Uniótól, mint amennyit a közös kasszába befizet. Kovács közölte, erről már tárgyalt svéd és brit kollégáival, akik megértőnek bizonyultak ebben a kérdésben. A külügyminiszter elmondta, a másik fontos cél az, hogy a csatlakozást követő átmeneti időszak legfeljebb 2006 végéig tartson. 2007. január 1.-től ugyanis új költségvetési ciklus kezdődik az EU-ban, és ebben már teljesen egyenrangú félként kíván részt venni Magyarország.

Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az [origo]-nak elmondta, a brüsszeli csúcstól azt várják, hogy a tagországok megfogalmazzák a bővítés finanszírozására szóló végső ajánlatukat. Az államtitkár szerint nyilvánvalóan vannak nézetkülönbségek néhány tagállam között, de biztos benne, hogy a kétnapos találkozón megegyezésre fognak jutni. Az [origo] kérdésére, miszerint mi történik, ha a tagországok nem tudnak közös álláspontot kialakítani, az államtitkár azt felelte, ez a verzió fel sem merülhet.

Az október 24-25-ig tartó brüsszeli csúcs valóban alkalmas lehet arra, hogy választ adjon a nyitott kérdésekre, hiszen az Unió egyik csúcsszerve, az Európai Tanács fog ülésezni. A találkozón a tagállamok legfőbb vezetői - az országok alkotmányos berendezkedésétől függően kormányfők vagy államelnökök - vesznek részt.

A megbeszélések eredményeiről a csatlakozásra váró tíz állam - köztük Magyarország - képviselőit október 28-án tájékoztatják majd Koppenhágában, az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia fővárosában. Ekkor kapnak hivatalos információkat arról, hogy sikerült-e közös álláspontot kialakítani a vitás kérdésekben, azaz hogy zökkenőmentesen folytatódhat-e az Unió bővítése.