A csecsen fegyveresek az orosz csapatok azonnali kivonását követelik Csecsenföldről, és elmondásuk szerint készek meghalni az ügy érdekében - írja a BBC a támadók szóvivőjét idézve. A támadók, akik között nők (csecsen lázadók özvegyei) is vannak, a testükre robbanószert szíjaztak - mondták a szemtanúk. A CNN kormányzati becslésekre hivatkozva negyven és ötven közé teszi az épületet elfoglaló fegyveresek számát, más források is legalább húsz támadóról beszélnek.
A terroristák foglyaik - nézők, színészek és a színház más dolgozói - közül elengedték a gyermekeket, és a muzulmán vallásúakat. A támadók kezdetben megengedték, hogy a túszok mobilon értesítsék a hozzátartozóikat, hogy mi történt velük.
Ők meghalni mentek oda, nem túlélni - idézi az Interfax hírügynökség a csecsen egység parancsnokát, aki hozzátette: öngyilkos merénylők mentek Moszkvába.
Éppen kezdődött a második felvonás, amikor terepszínű egyenruhát viselő fegyveresek rontottak be a színpadra és a levegőbe tüzeltek a gépfegyvereikkel - mesélte egy szemtanú, akinek sikerült kimenekülnie az épületből.
Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök információs ügyekben illetékes tanácsadója közlése szerint az eddigi adatok alapján nincsenek halálos áldozatai és súlyos sebesültjei a szerda este kezdődött moszkvai túszdrámának. A moszkvai golyóscsapágygyár egykori kultúrpalotáját megszálló fegyveresek 50 túsz elengedését helyezték kilátásba, ha a helyszínre érkezik Ahmad Kadirov hivatalos csecsenföldi vezető. A Moszkva-barát grozniji adminisztráció első embere már ez előtt is felajánlotta közvetítői szerepét.
A csecsen szakadár Kavkaz-Center hírügynökség szerint a terroristákat Movszar Barajev vezeti, annak az Arbi Barajev hadúrnak a fivére, aki tavaly esett el a csecsenföldi harcokban. A BBC ennek alapján nem zárta ki a bosszú lehetőségét sem. Elképzelhetetlennek tartja azonban ezt a változatot Arkagyij Baszkajev vezérezredes, az állami duma képviselője, Groznij egykori városparancsnoka. Nyilatkozata szerint Barajev önállóan nem tudott volna megszervezni egy ilyen jól előkészített akciót, és a logika, illetve a kaukázusi szokások alapján is csecsenföldi szövetségi célpontot jelölt volna ki, ha tényleg a vérbosszú motiválta volna. A tábornok párhuzamot vont a moszkvai túszdráma, és a közelmúltbeli indonéziai, fülöp-szigeteki és izraeli merényletek között, nem zárva ki, hogy összehangolt nemzetközi akciósorozatról van szó, amelyek az al-Kaida terrorszervezethez is vezethetnek.
Az épület köré gyűrűt vontak a moszkvai rendőrség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat alakulatai, és a helyszínre érkezett az Alfa kommandós csoport is. Az épület elé tankokat állítottak. Moszkvában harckészültségbe helyezték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egységeit, és megerősítették valamennyi stratégiai fontosságú épület védelmét.
Az orosz-csecsen viszály 1999-ben éleződött ki, amikor Vlagyimir Putyin elnök orosz csapatokat küldött Csecsenföldre.