A Moszkva központjában, egy színházépületben több száz túszt fogva tartó csecsen fegyveresek azt követelik, hogy a Vöröskereszt és az Orvosok Határok Nélkül szervezet képviselői tárgyaljanak velük. Ezt az egyik túsz, Marija Skolnyikova közölte az Eho Moszkvi rádióval mobiltelefonon. A túszejtők ugyan először ragaszkodtak ahhoz, hogy orosz személyiségek ne legyenek a közvetítők között, később mégis közölték, Grigorij Javlinszkijjal, a liberális Jabloko tömörülés vezetőjével és Irina Hakamadával, a szintén liberális Jobboldali Erők Szövetsége társelnökével hajlandóak lennének tárgyalni. A csecsenek emellett azt azt akarják, hogy vegyenek részt a velük folytatandó tárgyalásokon azon országok képviselői, amelyeknek állampolgárai vannak a túszok között. Skolnyikova szerint 62 túsz külföldi állampolgárságú. Vannak köztük hollandok, bolgárok, kanadaiak, ausztrálok, lettek, moldáviaiak, jugoszlávok, fehéroroszok, türkmének, azerbajdzsániak, grúzok, amerikaiak, németek, britek svájciak és ukránok - idézte szavait az AFP.
A csecsenföldi orosz fennhatóság ellen harcoló szakadárok internetes hírszolgálata, a kavkaz.org csütörtökön reggel ugyan azt jelentette, hogy a túsztartók hajlandók szabadon engedni 30 külföldi túszt, a fegyveresek azonban mégsem engedték el őket. A BBC jelentése szerint azért nem, mert a külföldi diplomaták nem a fegyveresekkel megbeszélt időpontban érkeztek meg a túszok elengedésére.
Ötven csecsen fegyveres legalább hétszáz embert ejtett túszul szerda este Moszkva kultúrpalotájában egy musical előadás alatt. A túszok számáról nincs pontos adat, a híradások hétszáz-nyolcszáz túszról tesznek említést. A csecsen fegyveresek az orosz csapatok azonnali kivonását követelik Csecsenföldről, és elmondásuk szerint készek meghalni az ügy érdekében - írja a BBC a támadók szóvivőjét idézve. Meg nem erősített hírek szerint a túszejtők egy hetet adtak követeléseik teljesítésére, különben magukkal együtt felrobbantják az épületet.
Nem vezettek eredményre azok a tárgyalások, amelyeket csecsen származású politikusok kezdeményeztek a túszejtőkkel. Aszlanbek Aszlahanov csecsen nemzetiségű duma-képviselő mellett Ruszlan Haszbulatov, az orosz törvényhozás ugyancsak csecsen nemzetiségű volt elnöke, az 1993-as, Borisz Jelcin elnök elleni parlamenti lázadás vezéralakja is kísérletet tesz a közvetítésre. A jelenleg politológia-professzorként tevékenykedő közéleti személyiség úgy vélte, hogy a támadás terve nem Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető környezetében fogalmazódott meg, hanem a szakadár mozgalom legszélsőségesebb szárnyához tartozó autonóm csoport követte el a terrorcselekményt. Azt, hogy a fegyveresek vélhetően iszlám fundamentalisták, jelzi, hogy a testükre robbanó szerkezeteket erősítettek, tehát készek az öngyilkos merényletre is. Haszbulatov lehetséges kompromisszumnak nevezte, hogy a terroristák szabad elvonulást kapjanak túszaikért cserébe. A túszok elengedésére szólítottak fel a hivatalos csecsenföldi vezetők is.
Jurij Luzskov moszkvai polgármester úgy vélte, hogy a túszdráma megoldása több napot is igénybe vehet. Orosz biztonságpolitikai szakértők szerint nagyon jól szervezett, alaposan előkészített akcióról van szó, és a terroristák láthatóan nem csak a diverzáns cselekmények végrehajtásában, de a politika kérdéseiben is otthon vannak. Ezt bizonyítja, hogy tovább élezendő az amúgy is feszült orosz-grúz viszonyt, demonstratíve szabadon engedték grúz nemzetiségű túszaikat. A szakértők és a hatóságok attól tartanak, hogy a túszdráma erőszakos cselekményekre késztethet egyeseket az oroszországi csecsen, és más kaukázusi közösségekkel szemben, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
A túszok hozzátartozói közös felhívásban kérték a biztonsági szerveket, hogy ne ostromolják meg az épületet. Hírek szerint ez a lehetőség egyelőre fel sem merült. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben tartózkodik, és rendszeresen konzultál külföldi vezetőkkel is, akik kivétel nélkül elítélték a túszejtést. Orosz közlések szerint Izrael szükség esetén konkrét segítséget is kész nyújtani a túszok kiszabadításához.