A brüsszeli csúcsértekezleten tárgyalt valamennyi kérdésben megállapodásra jutottak a tagországok - jelentették be a tanácskozás végén az uniós vezetők. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soros elnöke szerint ez azt jelenti, hogy az elnökség és az Európai Bizottság világos mandátumot kapott a csatlakozási tárgyalások záró szakaszának lebonyolítására és a tárgyalásoknak a decemberi koppenhágai csúcson történő lezárására.
Megállapodtak arról, milyen módon és feltételek mellett vehetnek részt az unión kívüli európai NATO-tagországok a közös európai védelmi és biztonságpolitikában - jelentette be az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Sajtóértekezletén Javier Solana úgy vélekedett, hogy jelentős áttörés történt, a tizenötök közötti egyezség alapján még a NATO november végi prágai csúcstalálkozója előtt megszülethet az EU és az atlanti szövetség biztonságpolitikai együttműködését szabályozó, régóta várt megállapodás. Solana szerint az EU olyan megállapodást kínál, amely elfogadható lesz a NATO-nak, s főleg Törökországnak, amely több mint egy éve meghiusította már a két szervezet katonai együttműködési megállapodását.
Az EU a következő hónapokban újabb csapat-megajánlási konferenciát tart - mondta Solana -, amelyen a tagállamokon kívül a tagjelöltek is részt vehetnek, s ezek alapján alakítják ki az év közepére a gyorsan bevethető európai válságkezelő erőt. Ez az erő képes lesz a humanitárius segélyakcióktól kezdve a válságkezelő katonai beavatkozásokig sokféle műveletre. Solana úgy vélekedett, hogy az EU már ennél korábban, jövő év elejétől képes lesz átvenni Macedóniában a nemzetközi biztonsági erő vezetését, ha az új macedón kormány igényt tart erre a nemzetközi erőre az új évben is.
Megállapodás született a bővítés finanszírozási kérdéseiről is. Németország és Franciaország megegyezésre jutott a közös agrárpolitika finanszírozásáról. A közvetlen mezőgazdasági támogatásokat fokozatosan vezetik be az újonnan csatlakozó országokban. Ezek szerint az újonnan csatlakozó országok is jogosultak lesznek a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatásokra, de tagságuk első évében az akkori uniós szintnek csak a 25 százalékát kapnák, és ez fokozatosan, tízéves átmeneti időszak után érné el a 100 százalékot.