George Robertson hétfőn Brüsszelben úgy ítélte meg, hogy a NATO-tagállamok nagyobb készséget mutatnak a konkrét kötelezettségvállalásokra, mint korábban. Ellentétben az 1999-es washingtoni csúccsal, Prágában nem lesznek merő szándéknyilatkozatok - mondta.
Robertson szerint a prágai csúcs a tényleges "változás csúcsa" lesz, tekintettel az új tagok felvételére, a parancsnoki rendszer megújítására, a gyorsan bevethető erő felállítására és a katonai képességek továbbfejlesztésére.
A NATO előreláthatólag hét új kelet-európai államot vesz fel, belépésük 2004 tavaszán végbemehet. A bővítés nem teszi nehézkesebbé a szövetséget - vélte Robertson, emlékeztetve, hogy a NATO mindig is bizonyította gyors reakcióképességét, noha döntései az összes tagállam egyetértését követelik meg.
Ezt az amerikai kormány is így látja, mint azt a gyorsan bevethető NATO-erőre tett javaslata is bizonyítja. Ez az erő nem amerikai parancsnokság alatt áll majd, hanem a szövetség közös vezényletének lesz alárendelve.
Robertson - az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal való eszmecseréje előtt - megismételte, hogy a NATO újabb bővítése nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve.
Moszkva "hibának" tartja a bővítést, különösen a balti államok felvételét. Robertson szerint Oroszország jól együttműködik a 19 NATO-taggal az idén májusban Rómában létrehozott közös tanács keretében.