Feszültség a szlovák koalícióban a státustörvény miatt

Bizalmi válság alakult ki a szlovák miniszterelnök és egyik koalícióspartnere, a Magyar Koalíció Pártja között a magyar kedvezménytörvény hivatalos szlovák megítélése miatt.

Ha Magyarországon felismernék, hogy a határon túli magyar nem tekinthető szociális segélyre szoruló esetnek, a kormányzás lényege pedig nem az, hogy a lehető legtöbb ember szoruljon állami alamizsnára, akkor Dzurinda és a magyar kedvezménytörvény ellen ágáló szlovák kereszténydemokraták "csak a levegőbe marhatnának", és az EU csatlakozási főbiztosa, Günther Verheugen is földig emelné a kalapját. Ennek a véleményének adott hangot a liberális szlovák lap, a SME a magyar kedvezménytörvény körül folyó vita legújabb fejleményeit kommentálva.

Peter Schutz, az írás szerzője kifejti: a nem önhibájából határon túlra szorult magyar szemében magától értetődő, hogy erkölcsi igényt tartson az anyaország támogatására. Ez egyébként a mindenkori magyar kormány emberbaráti kötelessége is egyben, hiszen (a vele szomszédos) többségi nemzetek egyetlen célja épp az, hogy asszimilálják, önmagukba olvasszák az országukban élő magyar kisebbséget.

A szlovák térfélen is világos a kép, a mélyebb betekintést az a durván felületes szemlélet gátolja, amelynek értelmében "a magyar terjeszkedési ösztön genetikailag adott, a trianoni döntést a magyarok sosem ismerték el, képviselje bárki a mindenkori budapesti politikát, tegyen bármit is, az mindig a Nagy-Magyarország újrateremtésének szándékát követi" - olvasható a lapban.

Schutz úgy látja, hogy a kedvezménytörvényről "ordítóan lerí" a két legerősebb magyar politikai erő, a jobboldali Fidesz és az MSZP világszemlélete. Jóllehet, évek óta összebékíthetetlen perben állnak egymással, a filozófiájuk azonos. Úgy látják, a polgár boldogulásáért akkor teszik a legtöbbet, ha közvetlen kifizetésekkel osztogatnak az állami költségvetésből. "Minél több a kedvezményezett, minél nagyobbak a támogatások, annél boldogabb a nemzet. Ez a jelenkori magyar politika" - írja a SME. Ha nem így lenne és Budapesten például valakinek eszébe jutna, hogy sajtókiadványokat juttasson el a magyar újságok hozzáférhetőségéből kirekesztett félmillliós szlovákiai magyarságnak, az nyilvánvalóan nagyobb segítség lenne, mint az "etnikai vízjeggyel" jelölt húszezer forint.

Ha pedig az értelmetlenségek elhagyásával pénzeket takarítanának meg, akkor nem okozna gondot, hogy a szlovák állampolgárságú diákok Magyarországon olcsóbb, hozzáférhetőbb egyetemi képzésben részesüljenek. Persze, nem csak az, akinek magyarigazolványa van, - hiszen az diszkrimináció lenne - hanem mindenki, aki erre nyelvileg alkalmas. Nem kétséges, ki jelentkezne - teszi hozzá a SME szerzője.