Szerbia: párttá alakult a G17 Plus

A Szerbia-szerte népszerű G17 Plus nevű nem kormányzati szakértői szervezet vasárnap hivatalosan párttá alakult, és Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős jugoszláv miniszterelnök-helyettest választotta meg elnökévé.

A szervezet vasárnap Belgrádban tartotta meg közgyűlését, az elnökön kívül megválasztotta az új párt elnökségét és végrehajtó bizottságát. A G17 Plus egyik meghatározó személyisége, Mladjan Dinkic jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a legközelebbi választásig a párt senkivel se lép koalícióra, és együttműködés is csak a politikai programok azonosságából fakadóan lehetséges.

Dinkic kemény szavakkal bírálta a szerbiai kormányzó koalíciót, a DOS-t, mert a gazdasági reformokon kívül nem hajtott végre mélyreható változásokat: nem alakultak meg a jogállam intézményei, nem fogadták el a kulcsfontosságú jogszabályokat, s a jelenlegi törvényeket megszegték, dívik a korrupció, az igazságügyi rendszer nem hatékony, gátolják a rendőrség munkáját. A G17 ezzel szemben minden tőle telhetőt megtett, de - mondta Dinkic - tarthatatlan az a helyzet, hogy "egyesek dolgoznak, mások meg csak viaskodnak".

A G17 Plus politikai programjának kulcsfontosságú eleme a joguralom, a nemzeti gazdaság és bankrendszer, illetve a szabad verseny megteremtése, leszámolás a bürokráciával, amely táptalaja a korrupciónak. A párt átvilágítást hajtana végre mindenütt, ahol a régi rezsim emberei akadályozzák a stabil intézményrendszer megteremtését, különösképp a rendőrségnél, a bíróságoknál és az államigazgatásban.

Labus szerint a szakértői csoport azért alakult át párttá, mert a DOS-ban példátlan viszály folyik, amibe a polgárok belefásultak. Az új pártnak vissza kell adnia a választópolgárok demokratikus fejlődésbe vetett hitét - mondta. A G17 Plus párttá alakulása alaposan átrajzolhatja Szerbia politikai térképét: a szervezet a harmadik-negyedik legerősebb politikai szervezetté nőheti ki magát.

A 17 jeles közgazdász által 1997-ben alapított G17 - később jött a névhez a "Plus" toldalék - jelentős szerepet vállalt a milosevici rendszer megbuktatásában, a rendszerváltás amolyan "agytrösztje" volt, s elsősorban az önkormányzatokat segítette szakértelmével. A szervezet mára jól kiépített országos hálózattal, közel ötezer taggal rendelkezik, képviselői magas kormánytisztségeket foglalnak el, javarészt a gazdaságot és a pénzügyi szférát érintő kormányhivatalokban.

Labus a jugoszláv államfő legnagyobb riválisa volt a szeptember-októberi szerbiai kudarcos elnökválasztáson, de a december 8-i - ugyancsak balsikerű - megismételt választáson már nem indult. Ezt azzal magyarázta, hogy Zoran Djindjic kormányfő és pártja "hátat fordított" neki, nem támogatta eléggé. A G17 Plus párttá való alakulásának vélhetően éppen Djindjic örül a legkevésbé, mert a reformcsoport jórészt pártja kárára szerezhet szavazatokat a választáson. Djindjic állítólag éppen azért csak ímmel-ámmal támogatta Labust az elnökválasztáson, s a minap bejelentette: ha a G17 Plus párttá alakul, akkor képviselőinek távozniuk kell a kormánytisztségekből.