Eszerint a görög elnökség a következő öt témára fogja összpontosítani a miniszteri értekezleteket:
- a Koppenhágában elhatározott bővítés továbbvitele;
- Bulgária, Románia és Törökország csatlakozásának előmozdítása;
- az EU versenyképességének összeforrottságának lisszaboni programja, a bevándorlás és a menekültkérdés átfogó előmozdítása elsősorban a rendezett, szabályozott bevándorlás elveinek kidolgozásával;
- az európai intézmények jövőjéről szóló konvent lezárása és a kormányközi értekezlet megkezdése;
- a kibővült Európai Unió kapcsolatainak szorosabbra fűzése keleti szomszédaival.
Az Európai Unió tagállamai egymást félévenként váltva töltik be a közösség soros elnöki tisztét. Az Uniónak nincs elnöke, de a munka összehangolása a soros elnökséget betöltő állam miniszterelnökének vagy államfőjének a feladata. Az elnöklő ország vezetője elnököl az Európai Tanács ülésein és az elnöklő ország miniszterei irányítják a munkát a miniszterek tanácsában is, ahol mindig az aktuális témával foglalkozó miniszterek ülnek össze.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét december 31-ig Dánia töltötte be, ezért volt Koppenhágáben a legutóbbi Európai Tanács ülés, ahol éppen az elnökség munkájának köszönhetően sikerült megállapodni a 10 tagjelölt felvételéről. A görög elnökség idején írják alá a csatlakozási szerződéseket, ezért az ünnepélyes esemény helyszíne Athén lesz. Görögország után Olaszország, majd 2004-től Írország lesz a soros elnöke. Ez utóbbi is fontos félév lesz, hiszen az ír elnökség idején válik az Unió hivatalos tagjává Magyarország.