A Bahar című lap jelentette kormányzati és parlamenti forrásokra hivatkozva, hogy Mahmud Hasemi Sahrudi ajatolla, a legfelsőbb bíróság vezetője utasította az ország bíráit: ne alkalmazzák ítélkezésükben a megkövezés büntetését. Nem derül ki egyértelműen a jelentésből, hogy végleges döntésről, vagy csupán szüneteltetésről van-e szó.
Ez az intézkedés a lap jelentését ismertető Reuters hírügynökség szerint gesztus az Európai Unió felé. Teherán nagy jelentőségű kereskedelmi egyezményt szeretne kötni az EU-val, amely azonban ennek feltételeként elvárja Irántól az emberi jogokat kirívóan sértő büntetési formák eltörlését.
Az 1979-es iszlám forradalom óta érvényben levő iszlám törvények értelmében rendszerint megkövezéssel büntették eddig az ázsiai országban a házasságtörést.
E kivégzés úgy zajlott le az eddigiekben, hogy a férfi elítéltet derékig, a nőt hónaljáig földbe ásták. A szabadon maradt testrészeket addig hajigálták kövekkel, amíg az elítélt meg nem halt. Még azt is szabályozta a törvény, mekkorák legyenek a kövek. Elég nagynak kellett lenniük ahhoz, hogy sérüléseket okozzanak, de nem lehettek akkorák, hogy egy vagy két csapás végezzen az elítélttel.
Furcsa utolsó esélyt adott a törvény a derékig, illetve hónaljig földbe ásott elítéltnek: ha a kövezés ideje alatt képesek voltak kikecmeregni a földből, mentesülhettek a büntetéstől. Nem ismeretes, hogy volt-e példa ilyen megmenekülésre.