Magas rangú brit kormányilletékesek véleménye szerint egyelőre nincs világos jogi alap az Irak elleni háborúra annak ellenére, hogy folyik az amerikai és a brit erők felsorakoztatása a Perzsa-öbölbe. Diplomaták arra figyelmeztették a brit kormányt, hogy csak akkor tudják elnyerni a Biztonsági Tanács támogatását egy katonai fellépéshez, ha a fegyverzetellenőrök "sarokba tudják szorítani" Szaddám Huszein iraki elnököt vagy úgy, hogy tiltott fegyverekre, tartozékokra bukkannak, vagy ha az iraki vezetés megtagadja a hozzáférést katonai létesítményeihez, illetékeseihez.
- Az ellenőrzési folyamattal tisztában lévők közül senki nem várja azt, hogy az ellenőrök heteken belül bizonyítékokkal álljanak elő. Feltételezések szerint a katonai akcióra a forróság miatt nyár
előtt sor kerül. Az őszi időzítés azonban ugyanilyen ésszerű lenne, és ezalatt Szaddám Huszein az ellenőrök alapos kényszere alatt állna - idézett egy magas rangú kormányilletékest csütörtökön a The Daily Telepgraph.
A konzervatív brit napilap írása szerint a brit hadsereg körében elrendelt mozgósítás ellenére a kormány háborús retorikája az elmúlt hetekben jelentősen enyhült. Jack Straw külügyminiszter a minap már csak 60-40 százalékos esélyt adott egy katonai fellépés lehetőségének. A brit miniszterelnök szóvivője szerdai sajtóértekezletén szintén azt közölte, hogy január 27-e - amikor Hans Blixnek a BT elé kell terjesztenie az ellenőrök első átfogó jelentését - nem jelent végső határidőt a háború megindítására.
A The Guardian egy magát megnevezni nem kívánó államminisztert idézett, aki szerdán kijelentette: "Senki, még Tony Blair sem kezd háborút holnap csak azért, mert George Bush azt mondja: nem akarja, hogy katonái a sivatagban lebzseljenek. Jelenleg nem igazolt egy háború elindítása, és az egész kormány így érez". A Munkáspárthoz közel álló, baloldali napilap rámutatott: Tony Blair kormányának szembe kell néznie azzal is, hogy a Labour parlamenti képviselőinek körében egyre inkább eluralkodik a háborúellenes hangulat.