Belgrádban nincs egyetértés Koszovó jogállásáról

A belgrádi politikai körökben nincs egyetértés arról, mikor kell rendezni Koszovó jogállását. Zoran Djindjic szerb kormányfővel ellentétben Vojislav Kostunica jugoszláv államfő úgy látja, hogy egyelőre korai tárgyalni a tartomány státusáról.

Zoran Djindjic szerb kormányfő a minap azt követelte a nemzetközi közösségtől, hogy azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások Koszovó státusáról, mert a dél-szerbiai tartomány a függetlenség felé halad. Kijelentése meglepetésként hatott, mert Belgrádnak eddig az volt a hivatalos álláspontja, hogy a végleges státusról szóló tárgyalások megkezdéséhez teljesíteni kell a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) vezetője, Michael Steiner által támasztott követeléseket, amelyek a tartomány demokratizálódását célozzák.

Vojislav Kostunica a Vecernje Novosti című belgrádi lapnak adott vasárnapi interjújában kifejti, hogy nem ért egyet Djindjiccsel. Koszovóban annyira rossz a helyzet - mondja -, hogy a szerbek szenvedései iránt megértést tanúsító külföldiek is teljesen megszokott jelenségként kezelik azt, ha kővel megdobálnak egy autóbuszt. Az ideiglenes intézményrendszer ugyanakkor kulisszaként szolgál, amely elfedi a tartományban uralkodó tényleges állapotokat - mondja az államfő.

Kostunica szerint Koszovóban nem ment végbe olyan hirtelen átalakulás, amely indokolná Belgrád eddigi álláspontjának hirtelen megváltoztatását. Valószínűleg éveket kell még várni ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások Koszovó státusáról - mondja az államfő, aki szerint alaptalan az félelem, hogy az idő előrehaladtával Belgrád csak veszíthet. Az államfő Djindjiccsel ellentétben úgy látja, hogy az idő Belgrádnak dolgozik, s állhatatos munkával egy, három vagy akár öt év múlva is Szerbia "többet kapna Koszovóban, mint most". Addig is mindent meg kell tenni a vonatkozó BT-határozat végrehajtása végett. Kostunica szerint eddig az ENSZ-dokumentumban foglaltak talán tíz százaléka sem teljesül.

Belgrádi kormánykörökben jobbára helyeslően fogadták Djindjic kezdeményezését, s a koszovói szerbek is üdvözölték a kormányfő bejelentését. Brüsszelben és Washingtonban viszont elutasítóan reagáltak rá. Az Európai Unió és az Egyesült Államok osztja a tartományi ENSZ-misszió vezetőjének álláspontját, amely szerint a Koszovó státusáról szóló tárgyalások megkezdéséhez a tartományban meg kell teremteni a kisebbségek bevonásával működő demokratikus intézményrendszert, a biztonságot minden polgár számára, javítani kell a kisebbségek helyzetén, vissza kell térniük a menekülteknek, Pristinának pedig párbeszédet és jó kapcsolatokat kell kialakítania Belgráddal.