Az EU önkényétől félnek a tagjelöltek

Országuk függetlenségét, versenyképességét és gazdasági önállóságát féltik az EU-tagjelöltek csatlakozást ellenző pártjai az Uniótól. Míg egyes országokban szinte jelentéktelen populista pártok ellenzik csak a csatlakozást, addig Lettországban és Lengyelországban az EU-ellenes erők a kormányban is ott vannak. Összeállításunkból megtudhatja, hogy a tagjelölteknél mely pártok ellenzik az uniós csatlakozást, mik a fő érvek a belépés ellen és mekkora a szkeptikusok tábora.

Ciprus

Cipruson a csatlakozásról nem népszavazás, hanem a parlament dönt. A kettéosztott sziget csatlakozását mind a görög, mind a török pártok támogatják. Ennek ellenére születhet elutasító döntés is. Az Unió ugyanis a csatlakozási tárgyalásokat lezáró koppenhágai csúcstalálkozón felszólította a ciprusi vezető politikusokat, hogy 2003. február végéig egyezzenek meg a sziget újraegyesítéséről. Ha nem jön létre megállapodás, előfordulhat, hogy az Unió csak Ciprus déli részét veszi fel, a török megszállás alatt lévő északi területek pedig kimaradnak a bővítésből. Ez esetben azonban a török pártok megvétózhatják a ciprusi a parlamentben a déli országrész csatlakozását is.

Amennyiben a görög és török közösség vezetőinek mégis sikerül megállapodniuk a sziget egyesítéséről, akkor március 30-án referendumot tartanak a csatlakozásról. Cipruson a lakosság 58 százaléka támogatja, 25 százaléka pedig ellenzi a bővítést.

Málta

Máltán az EU-csatlakozás társadalmi támogatottsága alacsony. Csak a lakosság 47 százaléka ért egyet vele, 25 százalékuk pedig rossz dolognak tartja azt. A csatlakozást ellenző erők a jelenleg ellenzékben lévő Munkáspárt köré szerveződnek. A párt vezetője, Alfred Sant azért kampányol, hogy a szigetország teljes tagság helyett csak partnere legyen az EU-nak. Sant szerint ugyanis az EU-csatlakozás a máltai emberek munkahelyébe kerülhet.

Málta szintén munkáspárti ex-miniszterelnöke, Don Mintoff is a csatlakozást ellenzők pártját erősíti. A 86 éves politikus szerint a belépés elfogadhatatlan, mert ezzel Málta feladja a semlegességet. Mintoff már több alkalommal sikeresen lépett fel a csatlakozás ellen. Mikor 1971-ben kormányra került, szakított az ország második világháború után kezdett nyugati integrációs politikájával. 1996-ban pedig, mikor ismét a Munkáspárt került kormányra, a pártvezetés úgy döntött, hogy visszavonja az ország uniós felvételére vonatkozó kérelmet. Csak 1998-ban dőlt el végleg, hogy az ország az EU-ban képzeli el jövőjét, amikor a jelenleg is kormányzó Nacionalista Párt került hatalomra és megerősítette Málta csatlakozási kérelmét.

Az EU elemzői szerint Máltán széles körű felvilágosító munkát kell majd folytatni, hogy a csatlakozásról szóló népszavazáson ne szülessen meglepetés. A referendum pontos időpontját még nem írták ki, de várhatóan 2003 első félévében lesz. A kormány azonban nem köteles a voksolás eredményének megfelelően dönteni a csatlakozásról.