Végleges a csatlakozási szerződés

Már a jövő héten sor kerülhet a csatlakozási szerződés parafálására, miután az EU-tagállamok nagyköveteiből álló tanács tegnap elfogadta a hivatalos szövegverziót. Magyarországnak egy kompromisszumos megoldás révén sikerült a szövegből kigyomlálni egy olyan értelmezést, amely magasabb gyógyszerárak formájában több év alatt körülbelül 50 milliárd forint többletterhet rótt volna a hazai társadalombiztosításra és a betegekre. A Bruxinfo uniós hírügynökség beszámolója.

Két, magyar vonatkozású nyilatkozatot is csatolnak majd a különféle egy- és többoldalú deklarációktól hemzsegő csatlakozási szerződéshez. Az egyik a munkaerő szabad áramlásáról szóló, Magyarországnak (és a többi tagjelöltnek is külön-külön) címzett EU-nyilatkozat, amelyben a tagállamok kifejezik készségüket, hogy a csatlakozás után a nemzeti rezsim alapján jobban megnyitják munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt. A másik egy szlovén-magyar kétoldalú nyilatkozat, amely az éttermi díjszabás ÁFA-kulcsára kapott átmeneti időszakra vonatkozik.

A csatlakozási szerződéshez csatolják nyilatkozat formájában azt az írásos ígéretet, amelyet még a személyek szabad mozgásáról szóló fejezet lezárásakor tett az Európai Unió a tagjelölteknek, köztük Magyarországnak. Ebben az EU az országok közötti differenciálásra és a rugalmasságra helyezi a hangsúlyt a szabad munkavállalásra vonatkozó konkrét rendelkezésekben. A nyilatkozat leszögezi, hogy a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy nemzeti törvényeik alapján fokozott hozzáférést biztosítsanak a magyar munkavállalóknak munkaerő-piacukhoz, megcélozva az acquis-ra való mielőbbi áttérést. "Ennek eredményeképpen Magyarország csatlakozásától kezdve a magyar állampolgárok munkalehetőségeinek lényegesen javulniuk kell az EU-ban" - áll a nyilatkozatban, amely szerint a tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb áttérjenek a közösségi joganyag teljes alkalmazására a szabad munkavállalás terén.

Emlékezetes, hogy az EU-tagállamok a megállapodás szerint legalább két évig nemzeti rendszert alkalmazhatnak az új tagok munkavállalóival szemben, ami az egyes országok választásától függően akár azonnali liberalizáció és teljes korlátozás is lehet. Indokolt esetben 5, szélsőséges esetben pedig akár 7 évre is elnyúlhat a korlátozás. Eddig Dánia, Svédország, Írország, Hollandia és Nagy-Britannia nyilatkozott úgy, hogy nem kíván akadályt gördíteni az új tagokkal szemben. Németország és Ausztria, a munkaerő-piacát a keleti szomszédoktól leginkább féltő két EU-tagállam közös nyilatkozatban emlékeztettek arra, hogy a szerződés vonatkozó pontjában szereplő "egyes régiók" megnevezés adott esetben az ország egész területére értendő.

Magyarország és Szlovénia egy másik nyilatkozatban egy, az éttermi szolgáltatásokra (díjkiszabásra) vonatkozó közösségi Áfa-kulcs átvételére kapott átmeneti rendelkezés működését értékelő jelentés elkészítését kéri az Európai Bizottságtól, arra az esetre, ha a tárgyalások során a területen kiharcolt átmeneti időszakot 2007 közepéig nem váltja fel egy végleges Áfa-rendszer az EU-ban. "A jelentésnek figyelembe kell vennie a belső piac zavartalan működését és a magyar, valamint a szlovén vendéglátó iparra gyakorolt esetleges hátrányos következményeket, mindenekelőtt a munkahelyek elvesztését, a feketén foglalkoztatottak számának növekedését és az éttermi szolgáltatások árának növekedését a fogyasztók számára" - szögezi le a két ország aggodalmait tükröző nyilatkozat. Magyarország az éttermi díjszabásnál és a közétkeztetésnél (továbbá a fűtőanyagok és a távhőszolgáltatás esetében) 2007 végéig fenntarthatja a jelenlegi 12 százalékos kedvezményes Áfa-kulcsot. Ellenkező esetben a normál Áfa-kulcsot kellene alkalmazni, ami 25 százalék.