A francia és a belga kormány már vasárnap jelezte, hogy vétózni fog, és számítanak Németország szavazatára is. Bernard Valéro francia külügyi szóvivő a belga hírügynökségnek kijelentette, hogy jelen pillanatban ellenzik, hogy az atlanti szövetség beavatkozzon az iraki válságba: "Álláspontunk nem változott, - mondta a szóvivő - semmi sem indokolja, hogy a NATO esetleges háborúra készüljön Irakban."
Hétfőn délben a Deutschlandfunk német rádió külügyi forrásra hivatkozva közölte, hogy Németország is csatlakozott a vétóhoz, így három NATO-tagállam vetette el felkészülést Törökország megvédésére.
Az Egyesült Államok még január közepén terjesztette elő javaslatait, milyen katonai készenléti intézkedéseket tegyen a szövetség egy iraki konfliktus esetére. A javaslatok között szerepelt a szövetség elektronikus légi felderítő AWACS-gépeinek és földközi-tengeri hadiflottájának a térségbe vezénylése, a vegyi, biológiai és atomfegyveres támadásokkal szembeni készültség megerősítése, Patriot légelhárító rakéták szállítása az Irakkal szomszédos Törökországnak, amerikai csapatok tehermentesítése a Balkánon a nemzetközi békefenntartó missziókban, légtérhasználat biztosítása az iraki térségbe való szállításokhoz. A francia, német és belga felfogás szerint ezeknek az intézkedéseknek a jóváhagyásával a NATO a háború logikájába illeszkedne, holott szerintük Irak lefegyverzése az ENSZ keretében elképzelhető békés eszközökkel is.
Colin Powell amerikai külügyminiszter megbocsáthatatlannak bélyegezte a tervezett NATO készenléti intézkedések megvétózását.
Törökország azonnal jelezte, hogy a NATO szerződésének 4. pontja alapján a szövetség állandó tanácsának összehívását kéri. Ez a pont arról szól, hogy szövetség bármely tagállamot megvéd, amennyiben annak biztonságát vagy területi épségét veszély fenyegeti. Ezt az ülést délután fél 5-kor tartják Brüsszelben.