Athénban közben bejelentették, hogy a görög EU-elnökség a csúcsértekezlet alkalmából meghívta Brüsszelbe a tizenhárom uniós tagjelölt ország - köztük Magyarország - vezetőit is.
Görögország abban a reményben kezdeményezte a jövő hétfői rendkívüli EU-csúcsot, hogy azon sikerül helyreállítani az uniós tagországok közötti egyetértést az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésével, illetve az Egyesült Államok háborús terveinek megakadályozásával kapcsolatban.
Hrisztosz Protopapasz görög kormányszóvivő azonban szerdán Athénban visszafogottan nyilatkozott a közös uniós álláspont kialakításának esélyeiről, bár hangsúlyozta, hogy a görög elnökség minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében. Athén az iraki válság békés rendezését támogatja.
Pánosz Beglitisz görög külügyi szóvivő ugyanakkor figyelmeztetett: ha a tagállamok nem jutnak közös álláspontra, az azt fogja jelenteni, hogy a soros görög EU-elnökség kimerítette a rendelkezésére álló összes intézményes és politikai lehetőséget. "Az Európai Unió mély válságba fog sodródni" - idézték a szóvivőt hírügynökségek.
Beglitisz az AFP hírügynökség szerint egyúttal bejelentette: a rendkívüli EU-csúcs alkalmából a görög elnökség meghívta az unióhoz csatlakozó tíz állam és az EU három társult országának vezetőit Brüsszelbe. A 2004-es csatlakozásra váró tíz ország, valamint Törökország, Bulgária és Románia vezetőivel a csúcs idején "párhuzamos találkozókat" tartanak. A görög kormányszóvivő az AFP szerint ezt úgy pontosította, hogy a találkozókra várhatóan kedd reggel kerül sor. Az ANA görög hírügynökség szerint Kosztasz Szimitisz görög kormányfő folytat majd "tájékoztató megbeszélést" a csatlakozásra váró országok vezetőivel.
Az iraki válság megnehezítette a közös uniós külpolitika kialakítását célzó erőfeszítéseket, és mély ellentéteket váltott ki a NATO-n belül is, amelynek a 15 uniós tagország közül 11 szintén tagja. Az uniós tagállamok közül Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Dánia és Hollandia, valamint az uniós tagjelölt országok is támogatják az amerikai katonai fenyegetést Irakkal szemben, míg Franciaország, Németország, Ausztria és Svédország a válság békés rendezésére szólít fel.
Görög tisztségviselők attól tartanak, hogy a NATO-n belül az esetleges iraki háborúra való felkészülés katonai készenléti intézkedéseivel szemben mutatott német, francia és belga elutasítás hasonló megosztottságot szülhet az Európai Unióban is.