A csütörtök óta tartó munkálatok során a búvárok, a tűzoltókés a polgári védelmi szakemberek megtisztították a becsapódás helyét a nádtól, a jégtől, a víztől és az iszaptól, és a mintegy hat méter mély, tízszer tizenöt méteres munkagödörből eltávolították az előkerült sok apró alkatrészt, lemezeket, a benzint és olajat tartalmazó üzemanyagtartályokat, végül pedig a repülőgép másfél tonna súlyú motorját. "A repülőgép többi szétszóródott darabja, így a pilótafülke is, olyan mélyen fúródott az iszapba, hogy valószínűleg végleg ott marad" - közölte Horák Attila őrnagy, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári vészhelyzetkezelési osztályvezetője.
Az őrnagy szerint az elsősorban környezetvédelmi okokból végrehajtott gépkiemelési művelet elérte a célját, ugyanis az üzemanyagtartályokban talált olajat a tartályokkal együtt eltávolították a talajból, a munkagödörben maradt szennyezett iszapot pedig semlegesíteni fogják, majd elszállítják. Hozzátette: tűzszerészek is megvizsgálták a roncsokat, és a becsapódás kráterét, de lőszert, fegyvert vagy bombát nem találtak. Horák Attila beszámolója szerint a kutatás során előkerült csontot, amely valószínűleg a repülőgép személyzetétől származik, a hadisírgondozó intézetnek adják át.
A menekülő magyar és német katonaságot támadó szovjet repülőgépet a balatoni csata során, 1945. március 23-án lőtte le a német légvédelem Alsóörs fölött. A roncsokra, a helyi lakosok elbeszélése alapján, 1971-ben akadtak rá a búvárok, majd ezt követően kiemelték az elpusztult két szovjet repülős, a pilóta és a fedélzeti lövész földi maradványait, valamint a gép néhány darabját.
Az elmúlt hónapokban üzemanyag-szivárgást észleltek a búvárok a repülőgéproncsnál, ezért döntött úgy a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, hogy megszabadítja a Balatont a szennyezés forrásától.