A tagjelöltek az EU mellett Irak ügyében

Az európai uniós tagjelöltek támogatásukról biztosították az EU rendkívüli csúcsértekezletének az iraki válságra vonatkozó nyilatkozatát.

Az EU-trojka képviselőinek és a 13 ország vezetőinek találkozója után kiadott közös nyilatkozat szerint az unió és a tagjelöltek törekedni fognak arra, hogy ne jelenjenek meg közöttük új választóvonalak.

A tagjelöltek - köztük a válságban legközvetlenebbül érintett, de csatlakozási tárgyalásokat még nem folytató Törökország - a csúcson elfogadott nyilatkozat mellett egyetértésüket fejezték ki az EU külügyminiszteri tanácsának január végén született állásfoglalásával is. Ebben a tizenötök szorgalmazták, hogy az ENSZ iraki fegyverzetellenőrei folytassák munkájukat, de nem nyilvánítottak véleményt arról, hogy meddig.

A soros elnökség nevében Kosztasz Szimitisz görög kormányfő a találkozó után megállapította, hogy a nézetkülönbségek megléte nem új és nem meglepő dolog az unióban. A tagállamok között mindig is voltak véleményeltérések, a lényeg azonban az, hogy a fejlődésmenet ennek ellenére mindvégig az együttműködés bővítése felé mutatott.

Jacques Chirac francia államfőnek az amerikai álláspontot támogató tagjelöltek címére intézett, szokatlanul erőteljes bírálataival kapcsolatban Szimitisz azt mondta, hogy mindenkinek joga van véleménye kifejezésre juttatására. Irak ügyében azonban közös álláspontot kell elfoglalni; ezt a tizenötök hétfőn meg is fogalmazták, a tagjelöltek pedig most csatlakoztak hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az unióba újonnan belépő országoknak mindig szükségük van némi időre, amíg hozzászoknak az ottani munkamódszerekhez és gondolkodásmódhoz. Ennek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert "egy új családba kerülve sem mindig tudja az ember, hogyan viselkedjen" - mondta.

A miniszterelnök nem értett egyet azzal az értelmezéssel, amely szerint Európa megosztottságáért végső soron az Egyesült Államok a felelős, amely előnyben részesíti az egyes tagországokkal való kétoldalú kapcsolattartást. Szimitisz szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy Washington csak a tagországok egy részével tart fenn intenzívebb kapcsolatokat. Az iraki válság ügyében szoros és rendszeres érintkezés van az EU és Washington között - állapította meg.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspontot foglaljanak el az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt EU-tagországok az iraki válsággal kapcsolatban - például támogassák-e egy erről szóló újabb határozat meghozatalát -, Szimitisz kijelentette, hogy erre megvannak az eljárási szabályok. A BT állandó tagjai a saját nézeteiket juttatják kifejezésre; a nem állandó tagok pedig - amennyiben uniós országokról van szó - az EU álláspontját képviselik, ha az unió felkéri őket erre. Egyelőre azonban nem született döntés ilyesmiről, a dolgok még nem jutottak el ebbe a szakaszba - mondta Szimitisz.

Az EU és a tagjelöltek közös nyilatkozata szerint ez utóbbiak eddig is értékes módon járultak hozzá az iraki válság rendezéséhez és a közel-keleti békefolyamathoz, s közreműködésükre a tizenötök a jövőben is számítanak.