Tagjelölt államokban toboroz a Bizottság

Az Európai Bizottság a 2004-ben esedékes bővítés utáni években összesen mintegy 3400 posztot kíván fenntartani apparátusában az újonnan csatlakozó 10 országnak, s ebből majdnem 500 jutna Magyarországra.

Az EU végrehajtó szerve szerdán jelentette be a bővítés miatt szükségessé váló létszámnövelésekkel kapcsolatos terveket, amelyek szerint az új tisztségviselők felvételének a lehető legszélesebb körű földrajzi egyensúlyon kell alapulnia. A 2004-es bővítéssel az unió össznépessége 20, tagállamainak száma 66, munkanyelveinek száma pedig 82 százalékkal nő, ami a brüsszeli tisztségviselői gárdát is lényegesen nehezebb feladatok elé állítja.

A bizottság illetékes szolgálatai már tavaly júniusban megkezdték a szervezeti felkészülést, amely jelenleg befejező szakaszában tart. Neil Kinnock, a bizottság szervezeti ügyekért felelős alelnöke szerint az apparátus bővítésekor alapvető követelmény, hogy az új tisztségviselők toborzása a lehető legszélesebb földrajzi alapokon történjen.

Az újonnan csatlakozó országokból érkező tisztségviselők felvétele valamennyi korábbi bővítés során tárgyalásoknak, a régi és az új tagországok összehasonlításának, valamint bizonyos objektív ismérveknek - például a népességnek vagy a nemzeti összterméknek - a tekintetbe vétele alapján zajlott. Állandó szempont csak az volt, hogy a kisebb tagországok az unión belüli népességi súlyuknál valamivel nagyobb arányban képviseltessék magukat az apparátusban, a nagyobbak viszont körülbelül annak megfelelő arányban - mondta Kinnock.

A mostani bővítés azonban sok szempontból, elsősorban a csatlakozó országok nagy száma és a népességük közötti jelentős eltérések miatt alapvetően más lesz, mint az eddigiek. A bizottság e körülmény figyelembe vételével határozta meg a bővítés utáni személyzeti szükségleteit, s arra a következtetésre jutott, hogy 2004 után összesen mintegy 3900 új posztra lesz szükség. Ebből 3400 állandó tisztségviselői állás lesz, 150 a közös kutatási központ tevékenységével kapcsolatos, 350 álláshelyet pedig kutatóknak és külső munkatársaknak tartanak fenn. A korábbi bővítések esetében alkalmazott gyakorlatot követve a bizottság hosszabb - ezúttal hétéves - átmeneti időszakot szán az apparátus feltöltésére. Ez azt is jelenti, hogy erre az időszakra mentességet kér a miniszteri tanácstól annak a szabálynak a betartása alól, amely tiltja, hogy uniós intézményekben meghatározott tagországok állampolgárainak tartsanak fenn állásokat.

Kinnock közölte, hogy a jövőre csatlakozó országok esetében a bizottság a kibővített unióban képviselt relatív súlyuk alapján határozta meg az apparátus bővítésekor alkalmazandó keretszámokat. A súlyukat pedig három objektív ismérv, az egyes országok népessége, a miniszterek tanácsában rájuk jutó szavazati súly, valamint az Európai Parlamentben jelen lévő képviselőik száma alapján számították ki. Ennek alapján a tíz ország számára fenntartott helyek abszolút száma 3441 lesz, amelyből 10 főigazgatói, 42 igazgatói, 189 pedig középszintű tisztségviselői poszt. A bizottság által közölt adatok szerint Magyarországra összesen 489 hely jutna, ebből 6 igazgatói és 27 középszintű tisztségviselői. A bizottság hivatali hierarchiájának legmagasabb szintjén álló főigazgatók esetében továbbra is azt az elvet követik, hogy mindegyik tagországnak legyen legalább egy ilyen szintű tisztségviselője.

Az uniós intézmények már az év elején megkezdték a bővítés előkészületeivel kapcsolatos létszámnövelést, amelynek a pályázatok benyújtását követő első, előválogatási szakasza a napokban zárult le. Ennek során azonban még csak meghatározott időre szóló szerződéses állásokat hirdettek meg. A később megnyíló állandó posztokat - a főigazgatók és a nyelvi állások kivételével - nemzeti keretek között bonyolítandó nyílt pályáztatási eljárások útján töltik majd be.