Félmillió iraki áldozata lehet a háborúnak

Jövő hét elején olyan határozati javaslatot terjeszt az ENSZ BT elé az Egyesült Államok, amely kimondja, hogy Irak nem teljesíti a leszerelésre vonatkozó követeléseket. Az Egyesült Államok egyúttal diplomáciai offenzívát is indított a katonai akciót jóváhagyó ENSZ-határozat érdekében. Az egyik tekintélyes orosz katonai szakértő szerint egy esetleges háború során több mint félmillió iraki veszítheti életét.

Az Egyesült Államok olyan határozati javaslatot terjeszt a jövő hét elején az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely kimondja, hogy Irak nem teljesíti az ENSZ leszerelésre vonatkozó követeléseit - mondta szombaton George W. Bush amerikai elnök. Bush, miután Texasban megbeszélést tartott José Maria Aznar spanyol miniszterelnökkel, újságírók előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok barátaival és szövetségeseivel olyan BT-határozat elfogadtatásán munkálkodik, amely "tisztán és érthetően megállapítja, hogy Irak nem engedelmeskedik a BT 1441-es (leszerelést követelő) határozatának".

A Biztonsági Tanácsnak, amelyre most az egész világ figyel, meg kell mutatnia, hogy komolyan gondolja-e, amit mond - fogalmazott Bush, hozzátéve, hogy az Irakra vonatkozó utolsó, 1441-es határozat "nem haladásra utaló jeleket, vagy kisebb engedményeket követelt, hanem teljes és azonnali leszerelést". Az amerikai elnök szerint az általuk benyújtandó határozati javaslat utolsó alkalmat kínál az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra, hogy bizonyítsa saját jelentőségét.

Az 1441-es határozat "súlyos következményekkel" fenyegette meg Irakot, amennyiben nem működik együtt a világszervezet fegyverzetellenőreivel, és az amerikai kormány már korábban jelezte, hogy a következmények alatt a katonai akciót érti. Franciaország és Oroszország azonban azzal a kikötéssel szavazta meg az 1441-es határozatot, hogy a "nem kellő együttműködés" és a fegyveres beavatkozás között ne legyen automatikus kapcsolat.

Az Irak elleni támadás megindítására felhatalmazást adó ENSZ-határozat elfogadása érdekében diplomáciai offenzívát kezdett az Egyesült Államok. A világszervezet Biztonsági Tanácsa három hét múlva dönthetne a háború megindításáról, amennyiben az erről szóló amerikai-brit tervezetet a tanács 15 országából 9 támogatja, és az állandó tagok - köztük a háborút ellenző Oroszország, Kína és Franciaország - egyike sem szavaz ellene.

Colin Powell amerikai külügyminiszter, úton Japánba, telefonon győzködte mexikói, chilei és bolgár, kollégáját az amerikai álláspont támogatásának szükségességéről; mindhárom ország jelenleg a Biztonsági Tanács nem állandó tagja. Ari Fleischer fehér házi szóvivő pedig azt jelentette be, hogy Bush elnök és Dick Cheney alelnök a tanács mind a 15 tagját megkeresik valamilyen formában - közölte a CNN.

Érdekes, hogy a napokban az amerikai diplomácia a korábbinál jóval enyhébb hangot ütött meg Németországgal kapcsolatban: Powell egy interjújában "barátok közötti erős nézeteltérésekről" beszélt Németország békepárti döntései kapcsán - adta hírül a távirati iroda. Jelenleg Németország is a Biztonsági Tanács nem állandó tagja.