Iraki rakéták fenyegetik a szövetségeseket

Irak rakétákat telepített a kuvaiti határ közelébe, és ezzel veszélyt jelenthet a szomszédos országban állomásozó szövetséges csapatokra. Az Egyesült Államok közben bejelentette, hogy jövő héten olyan határozati javaslatot terjeszt be az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely kimondja, hogy Irak nem teljesíti a leszerelési követeléseket. Bush elnök közölte, az új határozat elfogadása az utolsó alkalom, amikor a BT bizonyíthatja saját jelentőségét.

Bagdad rakétákat telepített a kuvaiti-iraki határ közelében, amelyek a Kuvaitban állomásozó német katonákra is veszélyt jelenthetnek - erősítette meg a német védelmi minisztérium a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung értesülését. A vasárnapi frankfurti lap szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete és a német kormány másfél hete rendelkezik ilyen értesülésekkel.

Bagdad állítólag új, Ababil-100 típusú rakétákat telepített nem messze az iraki-kuvaiti határtól, közvetlenül fenyegetve a Kuvaitban tartózkodó szövetséges csapatokat, köztük egy német egységet is. A csapatokat a terrorizmus elleni harc címén vezényelték Kuvaitba, a németek Róka (Fuchs) típusú páncélozott járműveket, egyfajta mozgó laboratóriumokat szolgálnak ki, amelyek nukleáris, vegyi és biológiai hadviselés esetén használhatók.

A német hírszerzés értékelése szerint Irak ezzel a lépésével korábbi ENSZ-határozatot sértett meg, mégpedig a 949-es számút. Ez tiltja, hogy Irak más haderőt fenyegető rakétákat telepítsen a kuvaiti határ közelében. A német védelmi minisztérium a rakétatelepítés hírének megerősítése mellett arra is utalt, hogy február 11-én amerikai gépek támadtak is egy iraki rakétaállást.

Amerikai határozati javaslat a BT elé

George W. Bush közben bejelentette, hogy az Egyesült Államok olyan határozati javaslatot terjeszt a jövő hét elején az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely kimondja, hogy Irak nem teljesíti az ENSZ leszerelésre vonatkozó követeléseit. Bush, miután Texasban megbeszélést tartott José Maria Aznar spanyol miniszterelnökkel, újságírók előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok barátaival és szövetségeseivel olyan BT-határozat elfogadtatásán munkálkodik, amely "tisztán és érthetően megállapítja, hogy Irak nem engedelmeskedik a BT 1441-es (leszerelést követelő) határozatának".

A Biztonsági Tanácsnak, amelyre most az egész világ figyel, meg kell mutatnia, hogy komolyan gondolja-e, amit mond - fogalmazott Bush, hozzátéve, hogy az Irakra vonatkozó utolsó, 1441-es határozat "nem haladásra utaló jeleket, vagy kisebb engedményeket követelt, hanem teljes és azonnali leszerelést". Az amerikai elnök szerint az általuk benyújtandó határozati javaslat utolsó alkalmat kínál az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra, hogy bizonyítsa saját jelentőségét.

Diplomáciai erőfeszítések

Az 1441-es határozat "súlyos következményekkel" fenyegette meg Irakot, amennyiben nem működik együtt a világszervezet fegyverzetellenőreivel, és az amerikai kormány már korábban jelezte, hogy a következmények alatt a katonai akciót érti. Franciaország és Oroszország azonban azzal a kikötéssel szavazta meg az 1441-es határozatot, hogy a "nem kellő együttműködés" és a fegyveres beavatkozás között ne legyen automatikus kapcsolat.

Az Irak elleni támadás megindítására felhatalmazást adó ENSZ-határozat elfogadása érdekében diplomáciai offenzívát kezdett az Egyesült Államok. A világszervezet Biztonsági Tanácsa három hét múlva dönthetne a háború megindításáról, amennyiben az erről szóló amerikai-brit tervezetet a tanács 15 országából 9 támogatja, és az állandó tagok - köztük a háborút ellenző Oroszország, Kína és Franciaország - egyike sem szavaz ellene.

Colin Powell amerikai külügyminiszter, úton Japánba, telefonon győzködte mexikói, chilei és bolgár, kollégáját az amerikai álláspont támogatásának szükségességéről; mindhárom ország jelenleg a Biztonsági Tanács nem állandó tagja. Ari Fleischer fehér házi szóvivő pedig azt jelentette be, hogy Bush elnök és Dick Cheney alelnök a tanács mind a 15 tagját megkeresik valamilyen formában - közölte a CNN.