Václav Klaus

 

Václav Klaus 1941. április 19-én született Prágában. Diplomáját a prágai közgazdasági főiskolán szerezte, s a hatvanas évek második felében Olaszországban, majd az Egyesült Államok-beli Cornell Egyetemen is folytatott tanulmányokat. 1963-tól a Csehszlovák Tudományos Akadémia közgazdasági intézetének munkatársa volt, 1970 végén elbocsátották. 1971-1986 között az Állami Bankban dolgozott, különböző beosztásokban. 1987-ben a Tudományos Akadémia prognosztikai intézetének tudományos főmunkatársa lett.

1989 novemberében bekerült a Polgári Fórum (OF) koordinációs bizottságába - ez a szervezet jelölte az év decemberében a csehszlovák pénzügyminiszteri tisztségre. Klaus 1989-től 1992-ig volt a csehszlovák szövetségi kormány pénzügyminisztere, 1991-től egyben miniszterelnök-helyettes. 1990 októberében a Polgári Fórum elnökévé választották, majd a szervezet széthullásakor a fő kezdeményezője lett a jobboldali elveket valló Polgári Demokratikus Párt (ODS) megalakításának. 1991 áprilisában megválasztották a párt elnökévé. E tisztségében a kétévenként tartott kongresszusokon még háromszor újraválasztották.

1992. július 2-tól Csehszlovákia cseh tagköztársasága, 1993. január 1. óta már az önálló Csehország kormányfője volt egészen 1997. november 30-ig, amikor a kormányán belüli nézeteltérések miatt lemondott. Az 1998-as választásokat ugyan a szociáldemokraták nyerték, Klaus pártja ellenzékbe került, de a szociáldemokratákkal úgynevezett ellenzéki szerződést kötött, amelynek értelmében befolyásos tisztségek fejében lehetővé tette, hogy a szociáldemokrácia kisebbségben kormányozzon. Az új parlamentben Klaus 1998-tól 2002-ig a cseh képviselőház elnöki tisztét töltötte be.

Még 2002 júniusában, amikor az ODS a parlamenti választáson másodszor is alulmaradt a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) szemben és ismét ellenzékbe szorult úgy tűnt, hogy Klaus politikai csillaga leáldozóban van. A politikus belátta, hogy pártjának újításra van szüksége, s ezért decemberben lemondott elnöki tisztéről. A kongresszus érdemei elismeréséül tiszteletbeli elnökké választotta, majd jelölte az államfői tisztségbe. A jelölés sikeresnek bizonyult. Klaus már a januári első két választáson is a legtöbb szavazatot kapta, de ez még nem volt elegendő államfővé választásához. A mostani harmadik választáson viszont már teljes volt a siker, s így a tisztségéből február 2-én távozott 66 éves Václav Havel utódja az elnöki székben nagy politikai riválisa, Václav Klaus lesz.

Klaus, Václav Havel volt államfővel és Milos Zeman volt szociáldemokrata kormányfővel együtt azon triumvirátus tagja, amelynek a legnagyobb befolyása volt az 1989 utáni csehországi állapotok alakulására. Határozott politikai stílusa miatta híveinek, illetve ellenfeleinek a tábora is igen nagy.

A 61 éves politikus nevét elsősorban a cseh gazdasági reform sikereivel, illetve problémáival összefüggésben ismeri a világ. Gazdasági szakértők bírálják Klaust, hogy szóban ugyan a radikális és gyors átalakítást propagálta, de a gyakorlatban óvatos volt, s a népszerűtlen intézkedéseket elodázta. Népszerűsége a kilencvenes évek elején rendkívüli volt, de az utóbbi években nagyot esett. A vállalkozói körök azonban továbbra is nagyon támogatják.

Klaus bábáskodott az önálló Cseh Köztársaság bölcsőjénél is. Amikor 1992-ben Csehországban az ODS és Szlovákiában a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért mozgalom nyerte a választásokat, nyilvánvalóvá vált, hogy a két fél politikai programja nem összeegyeztethető. Jórészt Klaus és Meciar személyes érdeme is, hogy a cseh-szlovák válás békésen zajlott le. Más vélemények szerint éppen ez a két politikus a felelős a szövetségi csehszlovák állam széteséséért.

Klaust és pártját euroszkeptikusnak tartják, de a politikus elutasítja ezt a címkézést. Ő saját magát eurorealistának minősíti, s azt állítja, hogy az uniós tagságnak mind az előnyeit, mind a hátrányait látni kell.

Ami a köztársasági elnöki tisztséget illeti, Klaus hangsúlyozza, hogy ő minden állampolgár elnöke kíván lenni, minden párttal tartani kívánja a kapcsolatot, s nem igyekszik a Hradzsint a kormány és a parlament mellett harmadik politikai centrummá tenni. Leszögezte, hogy Haveltől eltérően ő a többi párttal egyenrangú partnerként akarja kezelni a kommunistákat. Külpolitikai téren nagy súlyt fektet Csehország helyzetének megerősítésére az Európai Unión belül, s kiemelten kezeli a szomszédokkal való viszonyt, amelyet szerinte a szociáldemokrata kormányzat az utóbbi időben elhanyagolt vagy megrontott. Takarékosan óhajt bánni az elnöki kegyelem intézményével, s nem kíván a legfelsőbb erkölcsi bíró tisztében tetszelegni.

Közismertek vitái Václav Havel államfővel. Míg Klaus a következetes parlamenti demokrácia híve, addig Havel nyíltabb politikai rendszert szeretne, amelyben nagyobb teret kapnának a civil szervezetek, kezdeményezések is.

Nem ritka az az állítás, hogy Csehország politikai rendszerét a bársonyos forradalom után éppen e két koncepció - Havelé és Klausé - párharca határozta meg.

Václav Klaus nős, több világnyelvet is magas színvonalon beszél. Felesége, Lívia közgazdász. Két felnőtt gyermekük van.