EU-konform magyar állatkertek

Az európai uniós követelményeknek nagyjából minden magyar állatkert megfelel, de az EU irányelvei alapján kidolgozott magyarországi előírásokat több intézmény még nem tudta teljesíteni.

Zsiráf és zebra a havas győri állatkertben

Az Európai Unió valamennyi tagországára vonatkozó, az állatkerteket érintő speciális szabályrendszer nincs - mondta el az MTI-nek a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Persányi Miklós, aki a Magyarországi Állatkertek Szövetségének és az Európai Állatkertek Szövetségének is elnöke. Közölte, hogy az unióban 1999-ben alkották meg azt az irányelvet, amely a vadon élő állatok állatkerti tartásáról szól. A kétoldalnyi dokumentum alapelve, hogy a vadon élő állatok állatkertben tartása ne csak kedvtelésből történjen, hanem fontos - természetvédelmi, tudományos vagy oktatási - célokat szolgáljon. Ennek a követelménynek nagyjából minden magyarországi állatkert megfelel - mondta. Persányi Miklós az uniós irányelv követelményei között említette azt, hogy az állatok állatkerti tartásának feltételeit minden tagállam maga szabályozza.

Ennek a szabályozásnak alapján alakítják ki az engedélyezési mechanizmust, amelyet 2002 márciusáig meg kellett volna alkotniuk a tagállamoknak, de a nemzeti jogszabályt többségük nem dolgozta ki. Persányi Miklós kitért arra, hogy Magyarországon 2001-ben négy miniszter közös rendeleteként született meg az állatkert és állatotthon működtetésének engedélyezéséről szóló szabályozás.

Magyarországon és néhány uniós tagállamban sokkal részletesebb jogszabályok léteznek az állattartásra vonatkozóan, mint általában az Európai Unióban - fűzte hozzá. A fővárosi intézmény főigazgatója utalt arra, hogy a 2001-ben született magyar jogszabály alkotói a svájci állattartási törvényt vették kiindulópontnak. Hozzátette: a miniszteri rendelet szigorú követelményeit elvileg idén március végéig kellett volna teljesíteniük a magyar állatkerteknek, de az illetékes tárcáknál már folyamatban van a teljesítési határidő meghosszabbítása, amely szerint 2006 végére kellene az állatkerteknek a szabályozás valamennyi feltételének megfelelniük.

Persányi Miklós szólt arról is, hogy a 2003-as központi költségvetés már lehetőséget kínál az önkormányzati fenntartású állatkerteknek a pályázati pénzekhez való hozzájutáshoz. Az állatkerteknek március végéig kell elküldeniük pályázati anyagaikat; idén 760 millió forintot oszthatnak el közöttük. A fővárosi állatkert a régi, Kós Károly által tervezett majomházat akarja elsősorban felújítani a pályázati keretből remélt támogatással. Az EU irányelveinek való megfeleléshez sok pénzre van szüksége a vidéki állatkerteknek is. A Szegedi Vadasparkban szintén a nagytestű majmok téli elhelyezésén akarnak javítani, az átalakítás már megkezdődött, az idén azonban még a központi forrásra is pályáznak.

Az intézmény nem rendelkezik különálló, az egészséges állatoktól hermetikusan elzárt karantén épülettel sem, erre a célra egy jelenleg félig kész épületet szánnak. Ez az épület alkalmas lesz arra is, hogy a határon elkobzott állatokat a megfigyelési időre ott elhelyezzék. Gősi Gábor igazgató ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy jóval több elkobzott csempészállatra számítanak a jövőben, mert a déli határszakasz uniós határ lesz, ezért várhatóan szigorúbbak lesznek majd az ellenőrzések. Hozzátette: 2006-ig mintegy 100 millió forintos fejlesztést akarnak végrehajtani a Szegedi vadasparkban. Ekkora összegre van szüksége a veszprémi vadasparknak is ahhoz, hogy a követelményeket teljesíthesse. Sigmond István, a létesítmény igazgatója az MTI-nek elmondta: több állatartó helyük jócskán elmarad az EU-tagországok állatkerti színvonalától. Ennek oka főként az, hogy a vadasparknak kevés pénze jutott a fejlesztésekre, az utóbbi 10 évben mindössze 70 millió forintot fordítottak erre a célra.

Sigmond István elmondta, hogy a vadaspark évi mintegy 140 millió forintos költségvetését teljes egészében felhasználják az intézmény működtetésére, ezért a fejlesztéseket ők is pályázati forrásokból kívánják finanszírozni. Az április elején avatandó új, 2500 négyzetméteres medvekifutó és a tavaly átadott új madárház már megfelel az EU-normáknak. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója szerint intézménye az elmúlt hat év tudatos fejlesztéseinek köszönhetően megközelítette az elvárt követelményeket. A vadállatok elhelyezését az európai fajmentő program előírásai, illetve a nyugat-európai állatkertek paraméterei és tapasztalatai alapján alakították ki. Az igazgató elmondása szerint a téli állattartási feltételek további javítása jelent még feladatot Nyíregyházán.