A tagjelölteknek az Európai Bizottság által múlt héten küldött figyelmeztető levelek közül a lengyeleknek címzett tartalmazza a legterjedelmesebb panaszlistát. Varsótól összesen hét korábbi vállalásának határidőre történő teljesítését kéri számon Brüsszel. De, a felsorolás még újabb elemekkel gazdagodhat, ha a bel- és igazságüggyel és a mezőgazdasággal kapcsolatos értékeléssel is végeznek a Bizottság szakértői. Szlovénia a másik véglet, amelynek teljesítménye nem ihlette levélírásra Brüsszelt.
Magyarország esetében két hiányosságra mutatott rá a levél (bővebben lásd az előző anyagot): a Bizottság megítélése szerint a pénzügyi ellenőrzés és az előcsatlakozási alapokra való felkészülés helyzete ad okot aggodalomra. Csehországnak a jelek szerint egy nagy adóssága van: a parlament még mindig nem fogadta el azt a jogszabályt, amely a diplomák kölcsönös elismeréséről rendelkezik. Továbbra is hiányzik az a jogi keret, amely alapján az orvosok, ápolónők és építészek más EU-tagállamban szerzett diplomáit Csehországban is elismernék. Lengyelország és Lettország kivételével a többi csatlakozó országnál minimum 1, maximum 3 kritikus pontot mutatott ki a bizottsági "vészjelző-rendszer".
Az Európai Bizottság Lengyelországtól a következő területeken vár gyors előrelépést: az áruk szabad mozgásánál késik a technikai szabványokra vonatkozó „új megközelítést” tartalmazó irányelv átvétele, a biztosítási és befektetési szolgáltatásokkal foglalkozó jogszabály meghonosítása. A halászati politika előírásainak betartásáért felelős kikötői hatóságok létszámát növelni kellene. A szociális és foglalkoztatási politikánál a nemi, faji és egyéb diszkrimináció lehetőségét kizáró törvényi garanciák hiányoznak, az audiovizuális politika nincs teljesen összhangban az acquis-val (az elektronikus média tulajdonjogának csak 33 százaléka kerülhet befektetők kezébe). Késik a vámszervek munkájához nélkülözhetetlen számítógépes rendszer létrehozása, és a pénzügyi ellenőrzés területén sem teljes a jogharmonizáció, továbbá az intézmények sem álltak fel még teljesen.
Lengyelország után Lettország tűnik a legproblematikusabb tagjelöltnek. A lettek a tőke szabad mozgásával és a tengeri hajózással kapcsolatos jogszabályok lassú átvétele, a strukturális alapok jövendőbeli felhasználása, az adózásnál a hiányos intézményi-közigazgatási háttér, és a vámunió működtetéséhez szükséges számítógépes adatbázis létrehozásában tapasztalható késlekedés miatt kaptak "fekete pontot" Brüsszeltől.
Forrás: Bruxinfo - Brüsszel