Magyarul is olvasható a csatlakozási szerződés

A Külügyminisztérium elkészítette és a hivatalos weblapján megjelentette az EU-csatlakozási szerződés nyersfordítását. A hivatalos dokumentum is elkészül a népszavazás előtt.

A Külügyminisztérium oldalán már elérhető az Európai Unió bővítéséről szóló szerződés magyar nyelvű fordítása. A több mint 5 ezer oldalas dokumentum nem csak Magyarország felvételéről, hanem mind a 10 tagjelöltről szól. Ezzel a trükkel akadályozzák meg az EU vezetői, hogy a jelenlegi tagok válogathassanak a jelöltek közül, és csak egyiket vagy másikat szavazzák meg.

A szerződés három részből áll. Az első - amit külön is szerződésnek hívnak - mindössze három paragrafust tartalmaz, amelyek szerint a felsorolt államokat képviselő vezetők (államfők, miniszterelnökök, királyok) kellő felhatalmazás birtokában megállapodnak az Unió bővítéséről. Hivatkoznak a már meglévő és a szerződés szerint módosított joganyagra.

A második a rész a csatlakozási okmány, amely részletezi, hogy pontosan mit jelent a bővítés, milyen nemzetközi szerződésekhez milyen feltételekkel csatlakoznak a belépő államok. A harmadik rész, a mellékletek a leghosszabb, ez áll lényegében több ezer oldalból, és témánként végigveszi a szerződés konkrét elemet. Itt sokszor felsorolások, cégnevek, termékek futnak oldalak százain keresztül, mert minden, a csatlakozási tárgyalásokon megkötött egyezséget ebben a dokumentumban sorolnak fel.

Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációért felelős államtitkára az [origo]-nak elmondta, hogy a szerződés szövege kinyomtatva, ha a lapokat egymásra tesszük, 1 méter 40 centi magas oszlop. Ez azonban nem meglepő a szakember szerint, ha arra gondolunk, hogy 15 állam szerződik 10 másikkal, tehát összesen 25 ország alkudozásainak eredményéről van szó. Ehhez még hozzá kell venni, hogy nagyjából hasonló formában működik az Európai Közösség 1958 óta, tehát minden eddigi fejleményt át kell venniük az új tagoknak. Balázs Péter a sok részlet és egy-egy ember számára teljesen lényegtelen adat közül kiemelte a szerződés 10. mellékletét, mert az tartalmazza a Magyarországra vonatkozó speciális részleteket.

Az érdeklődők számára azonban nehezen hámozható ki érdemi információ a szerződés szövegből, mert nagyon sok hivatkozást tartamaz, tehát ismerni, vagy közben olvasni kell a jelenlegi EU-s jogszabályokat. Ezért Balázs Péter azt javasolja, hogy akit nem elsősorban a szerződés szövege, hanem a csatlakozás feltételei érdekelnek, akkor inkább az erről készített tájkoztató anyagot olvassa el. (Ez a szöveg az [origo]-n is elérhető itt.)