Szerbiában az alvilág összefonódott a titkosrendőrséggel

Alig három héttel élte túl az előző merényletkísérletet Zoran Djindjic. Február végén teherautó vette célba a szerbiai kormányfőt szállító autót. Djindjic először bagatellizálta az esetet, majd rövid időn belül módosította véleményét, és újólag hadat üzent a szervezett alvilágnak és azoknak, akik a "szerbiai reformok ellen dolgoznak". A februárban elfogott sofőrről kiderült, hogy büntetett előéletű és az úgynevezett "surcini klán" tagja. A Belgrád közelében lévő Surcint a szerbiai szervezett bűnözés egyik fellegváraként tartják számon.A "surcini klán" a legveszélyesebb, legütőképesebb bandának számít, méghozzá azért, mert tagjai összefonódtak a szerbiai titkosrendőrséggel.

A szerb alvilág és a titkosszolgálat kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. Slobodan Milosevic országlása idején a szerbiai polgári titkosszolgálat (RDB) bűnözőket alkalmazott különféle feladatok elvégzésére. A "munkakapcsolat" már a titói időszakban elkeződött, ám kisebb intenzitású volt. Zeljko Raznatovic Arkan, a félkatonai alakulatok egyik legismertebb vezetője - aki szintén merénylet áldozata lett - már a nyolcvanas években bérgyilkosként dolgozott a titkosrendőrségnek: külföldön emigránsokat ölt meg, cserébe Jugoszláviában menedéket kapott.

Milosevic idején nem csupán ezeket a kapcsolatokat újjították fel, de újabb bűnözőket verbuváltak. A szervezett alvilág - az RDB megbízásából - részt vett a horvátországi, a boszniai harcokban és a koszovói harcokban. A titkosszolgálat létrehozta saját félkatonai alakulatát. A Különleges Alakulat (JSO) tagjainak egy része az alvilágból került ki. A JSO a kilencvenes évek eleje óta működik, ám létezését csak 1996-ban ismerték el. A JSO nem volt része a formális parancsnoki láncnak. Az alakulat közvetlenül a titkosszolgálat vezetőjének és Milosevicnek volt alárendelve. Ez nemrég Milosevic hágai tárgyalásán is kiderült, amikor a vád levetítette azt a videót, amin a titkoszolgálat vezetői és a JSO tagjai a háziünnepség keretében eldicsekedtek akcióikkal.

A JSO volt a lehető legjobban felszerelt alakulat a szerbiai fegyveres erők kötelékében. Központja a vajdasági Kulán van. A titkosszolgálatnak is dolgozó bűnözők kamatoztatták kapcsolataikat. Hamarosan Szerbia - és Surcin - lett, például, az autólopások egyik központja, de a kábítószer-kereskedelmet is ellenőrizték. A 2000. októberi rendszerváltás után Belgrádban a titkosszolgálat által bérelt trezorban 600 kilogramm nagy tisztaságú heroint találtak.

A JSO és az RDB volt a rendszer vasökle: legalább négy merénylet és merénylet-kísérlet fűződik nevükhöz. Ismeretlenek 1999-ben Belgrádban lelőtték Slavko Curuvija lapkiadót. Kiderült, Curuviját megfigyelte az RDB, és a figyelőket percekkel a merénylet előtt rendelték vissza. Ismeretlenek Montenegró területén rálőttek Vuk Draskovic ellenzéki politikusra. A merénylők a Jugoszláv Hadsereg (VJ) laktanyájában találtak menedéket, majd evakuálták őket. A podgoricai rendőrök által körözött személyek egyike leletekkel igazolta, hogy súlyos szívbeteg. Orvosi csoda lehet, hogy közben a JSO aktív tagja is volt.
Ismeretlenek 2000-ben elrabolták Ivan Stambolicot. A surcini klán kiugrott tagja szerint a Szerbia korábbi elnökét a JSO tagjai Milosevic parancsára azonnal kivégezték.

Draskovic ellen még egy merényletet kiséreltek meg. A modus operandi ugyanaz volt, mint a februári, Djindjic elleni merénylet idején: teherautó rohant a konvojba. Milosevic 2000. októberi bukásában is szerepet játszott a JSO: az alakulat tagjai a parancs ellenére nem lőttek a tömegbe, hanem a tüntetők oldalára álltak. Az akció előkészítésekor a JSO-val Djindjic tárgyalt a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) nevében. A titkosszolgálati-bűnözői hálózat jóformán veszteségek nélkül túlélte Milosevic bukását, és megőrizte a privilégiumait.

Miodrag Lukovic (korábban: Ulemek) Legija idővel elkerült ugyan a JSO éléről, ám befolyása változatlanul nagy volt. Ez akkor is kiderült, amikor 2001 novemberében a JSO fellázadt, mert a kormányzat, úgymond, visszaélt az alakulattal, amikor részt kellett venniük egy hágai vádlott letartóztatásában. A JSO tagjai lezárták az autóutat Belgrád központjában.

Djindjic és kormánya akkor úgy reagált a zendülésre, mint akik nagyon félnek: a különleges titkosszolgálati-félkatonai alakulat tagjai büntetlenül fejezték be "hazafias indíttatású tiltakozásukat". Djindjic vonakodva kezdett a szervezett bűnözés felszámolásába - politikai ellenfelei meg is vádolták, hogy a maffia embere. Az intézkedések - bármilyen óvatosak voltak is - azonban felbolygatták az alvilágot. A "surcini klánon" belül pedig gyilkosságsorozatba torkolló elszámolási vita kezdődött. A kormányfő közben egyre többször jelezte, hogy senkinek sincsennek "forradalmi előjogai", és hogy a bűnözőkre keményen lecsapnak. Legija, a JSO volt parancsnoka nyílt levélben gyakorlatilag megfenyegette a szerbiai politikai elitet és Djindjicet.

Nem sokkal később rohant a teherautó a kormányfőt szállító konvojba. A második - ezúttal sikeres - merényletet mesterlövész hajtotta végre Belgrád központjában. Ehhez felszerelés, szervezettség és kiképzés kellett: a szerbiai alvilág és a titkosszolgálat együttműködése következtében a potenciális elkövetők száma meglehetősen nagy.