Az irakiak kétharmada segélyből él

A teljes iraki lakosság 27 százaléka, majdnem 6 millió ember alultáplált. A lakosság kétharmada élelmiszersegélyekre szorul. Az országban alig több mint 10 ezer embernek van internet-hozzáférése, és ezer emberből csak 30-nak van vezetékes telefonja.

Iraknak 24 millió lakosa van. Az 1991-es Öböl-háború óta az átlag egészségügyi mutatók jelentősen romlottak. Míg 1979 és 1981 között az irakiak 4 százaléka volt alultáplált, addig 1998 és 2000 között már 27 százalék, vagyis 5,9 millió ember. Összehasonlításképp: Közel-Keleten és Észak-Afrikában együtt az emberek 10 százaléka alultáplált.

Forrás: ==

A lakosság kétharmada erősen függ a kormány által nyújtott élelmiszer-adományoktól. Az iraki családok 49 százalékának nem elég az egy főre jutó keresete ahhoz, hogy az alapvető élelmiszereket megvásárolja. Egy tanár például havi 2400 forintnak megfelelő fizetést kap, egy orvos havi 9900 forintnak megfelelő értékű dínárt. Összehasonlításképp: egy kiló kenyér ára 60 forintnak felel meg.

A csecsemőhalandóság 1990 óta megduplázódott. Minden nyolcadik csecsemőből egy meghal az 5. születésnapja előtt. Születéskor a várható élettartam 67 év. A teljes lakosság 15 százaléka 5 év alatti, 48 százaléka 18 év feletti és 3 százaléka 65 év feletti.

Szennyvíz- és vízelvezető rendszer van ugyan az országban, de állapotuk meglehetősen rossz. Egyes szervezetek egyenesen "közegészségügyi katasztrófát" emlegetnek.

2000-es felmérések szerint a felnőtt lakosságnak csak az 56 százaléka tud írni-olvasni, míg a közel-keleti és észak-afrikai átlag 68 százalék.

Az irakiak egy részének van rádiója és telefonja, az internet- és mobiltelefon-forradalom azonban elmaradt Irakban. Az ország első internetkávézója 2000-ben nyílt meg. Csak egy internetszolgáltató van az országban, és 12 500 felhasználó (emlékeztetőül: az országnak 24 millió lakosa van). A mobiltelefonokat viszont kitiltották az országból. Vezetékes telefonból 1000 emberre 30 jut. 1000 emberből körülbelül 180-nak van televíziója és 220-nak rádiója.