A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően kezdte hangoztatni George Bush amerikai elnök egy iraki "rezsimváltás" szükségességét, a "gonosz tengelyéhez" tartozónak minősítve Szaddám Huszein államát. A szintén a terrortámadások következtében kialakuló új amerikai doktrína értelmében az USA megelőző csapást kíván mérni Irakra, mivel a vádjaik szerint tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, nem tesz eleget az Öböl-háborút követően rá kiszabott leszerelési kötelezettségének, akadályozza ENSZ-fegyverzetellenőrök munkáját és támogatja a nemzetközi terrorizmust. Felróják emellett Szaddám Huszeinnek diktatórikus kormányzási stílusát, és az ember jogok rendszeres és durva megsértését is.
Az Egyesült Államok újabb és újabb érveket hozott fel a katonai csapás mellett, így vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek előállításával, kifejlesztésével vádolta meg a Huszein-rezsimet. Az arab országok és Európa ugyan elismerik, hogy irak nem tartja be az ENSZ-határozatban megszabott feltételeket, azonban nem feltétlenül a háborúban látják a megoldást. Csak Nagy-Britannia, majd később Spanyolország állt az USA mellé, Franciaország, Németország és Kína egyértelműen a támadás ellen állt ki, Oroszország szintén kétségeit fejezte ki az ügyben.
ENSZ-határozat "komoly következményekkel"
Tavaly szeptember 12-én George Bush felszólította az ENSZ-t, hogy hozzon határozatot, amely lehetővé teszi az Irak elleni háború megindítását, ellenkező esetben az USA egymaga lesz kénytelen cselekedni.
A Biztonsági Tanács hosszas viták után - amely főleg a határozat szövegezéséről folyt - végül november 8-án egyhangúan elfogadta az 1441-es számú dokumentumot, mely új, szigorú fegyverzetellenőrzést rendelt el Irakban, és arra kötelezte az országot, hogy írjon jelentést fegyvereiről és fegyverprogramjairól. A határozat "súlyos következményekkel" - melyekről szükség esetén az ENSZ BT dönt - fenyegette meg Irakot arra az esetre, ha nem tesz eleget az előírásoknak. Az irat visszautal egy 1991-es ENSZ-határozatra, amely az ország fegyveres erőinek leszereléséről szól.
Újraindulnak a fegyverellenőrzések
2002 őszén Irak elfogadta az általa az "ördög szerződésének" nevezett dokumentumot, és november 26-án újraindultak az ENSZ-fegyverellenőrzései, majd az irakiak elkészítették a fegyverzetükről szóló jelentést is. A 12 ezer oldalas dokumentummal azonban nem volt elégedett az Egyesült Államok, áttanulmányozása után közölték: tele van hiányosságokkal. Az USA álláspontja szerint Irak már a hiányos jelentéssel megsértette az 1441-es határozatot.
Január végén elkészült az ENSZ ellenőrök első jelentése. Az USA úgy vélte a Hans Blix főellenőr által készített dokumentum alátámasztja álláspontját a háború elkerülhetetlen voltáról. A jelentésben Blix egyrészt bírálta Irak vonakodását az ellenőrökkel való együttműködésben, másrészt közölte, még nem találtak egyértelmű bizonyítékokat a tömegpusztító vegyi és biológiai fegyverek meglétére. A Biztonsági Tanács több tagja nem találta a háború szempontjából elég meggyőzőnek a jelentést. Franciaország, Oroszország, Németország és Kína több időt szeretett volna adni a fegyverzetellenőröknek, hogy befejezzék munkájukat.
Válság a NATO-ban Irak miatt
Közben történetének legsúlyosabb válsága alakult ki a NATO-ban, amikor Törökország Irakkal szembeni védelmének kérdése került napirendre. Az USA javaslatát, hogy a NATO küldjön fegyveres segítséget a törökök védelmére, Franciaország Németország és Belgium megvétózta arra hivatkozva, hogy ezzel az Irak elleni háborút segítenék elő. Hosszas viták után végül a szervezet védelmi tervező bizottságának ülésén aláírták az erről szóló határozatot, azzal a kitétellel, hogy e fegyverek csak védelmi célokat szolgálhatnak.
Hans Blix februári jelentése enyhe haladásról számolt be a folyamatban, amit mindkét fél - a háborúpárti és az azt ellenzők is - saját álláspontjuk igazolásának tekintettek. Február 15-én hatalmas háborúellenes demonstrációkat szerveztek világszerte. A pápa is erőfeszítéseket tett a háború elkerüléséért, tárgyalt többek között az iraki miniszterelnök-helyettessel, és Tony Blair brit miniszterelnökkel.
Viták az ENSZ-ben
Az USA Nagy-Britannia és az időközben hozzájuk csatlakozott Spanyolország új határozatot terjesztett elő az ENSZ BT-ben március elején. Eszerint március 17-ig adtak volna időt Iraknak, hogy teljesítse leszerelési kötelezettségeit, különben megindítják a háborút. Az ENSZ azonban nem volt képes dönteni a tervezetről az abban kitűzött határidőig.
A március 15-16-i hétvégén rendkívüli ülést tart az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország vezetője. A tanácskozáson arról le szó, hogy milyen közös stratégiát alkalmazzanak a Biztonsági Tanácsban a három ország közösen benyújtott, nagy ellenállásba ütköző határozattervezetének megmentésére.