Blair lemondással fenyeget

A brit kormányfő kedden egyenes utalást tett arra, hogy távozik posztjáról, ha a kormányzó Munkáspárt nem sorakozik fel mögötte az iraki katonai akció ügyében.

Tony Blair, akit saját pátjának nagyarányú lázadása fenyeget Irak kérdésében, a brit szerepvállalásról rendezett maratoni alsóházi vita egy pontján azt mondta: a visszavonulás, a Perzsa-öböl térségébe kivezényelt 45 ezer fős brit katonai kontingens visszahívása olyan pillanatban jelentené az ország kudarcát, amikor a legnagyobb szükség lenne az elszántságra. - Ebben nem leszek partner - mondta a miniszterelnök, londoni kommentárok szerint világosan arra célozva, hogy lemond, ha az alsóházi Labour-frakció végleg ellene fordul az iraki kérdésben.

A brit katonai részvétel ügyében a kormányfő igen erősen megosztott kormánypárti frakcióval áll szemben, mivel az alsóház 411 fős munkáspárti képviselőcsoportjából nagyon sokan nem támogatják az új ENSZ-határozat nélküli fegyveres akciót.

Ugyanezen okból a brit kormány három tagja is bejelentette lemondását. Elsőként Robin Cook volt külügyminiszter, az alsóház vezére - a többségi kormánypárti frakcióvezetőéhez hasonló, annál nagyobb hatáskörű tisztviselője - közölte még hétfőn, hogy távozik kabinettagsággal is járó posztjáról, s kedden két államminiszter követte példáját; egyikük, John Denham a belügyminisztérium második embere volt.

A parlamenti matematika szerint a kedd éjjeli, szerda hajnali voksoláson 165 kormánypárti képviselőnek kell a kormány ellen szavaznia ahhoz, hogy a kabinet a háborút támogató konzervatív ellenzék voksaira szoruljon, ami önmagában is erősen kikezdené a kormány státusát. Ha legalább 245 munkáspárti törvényhozó nemmel szavaz, a kormányindítvány - és ezzel valószínűleg a kormány is - megbukik, mert ebben az esetben már a tory voksok sem lennének elegendőek a többséghez.

Jogilag az alsóházi vereség sem kényszerítené a kormányfőt a kivezényelt katonai erő hazahívására és a lemondásra, de a szokásjog alapján ebben az esetben tarthatatlanná válna Blair státusa. Az előzetes kommentárok szerint azonban idáig jó eséllyel nem terjed a munkáspárti lázadás.

Blair a keddi parlamenti vitában kijelentette: Szaddám Huszein iraki elnököt csak "az ajtaja elé felvonult 250 ezer katona" bírta rá még azokra a csekély engedményekre is, amelyeket az utóbbi időben tett. Hozzátette: ha a Biztonsági Tanács egységes maradt volna, az önmagában jó eséllyel rászoríthatta volna Irakot leszerelési kötelezettségei teljesítésére.

A kormányfő szerint múlt hétfőn már látótávolságon belül volt az egyezség a BT-ben az új határozatról, amikor Franciaország bejelentette, hogy bármiféle határozati javaslatot meg fog vétózni. Annak ellenére tette ezt, hogy a BT-ben a mai napig senki nem hisz komolyan Irak leszerelési készségében - mondta Blair.