Jogszerűtlen az ENSZ nevében megtámadni Irakot

Jogi problémákat vet fel, jogi szakvélemények szerint pedig az agresszió fogalmát is kimeríti, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül készül megtámadni Irakot. A világszervezet korábbi döntései ugyanis nem teremtenek jogalapot Irak megtámadáshoz. Az akció tehát önálló amerikai-brit-spanyol támadás lenne. Így viszont a magyar kormány vasárnapi döntésével olyan esetleges katonai akcióhoz adta át a magyar légteret, amely az ENSZ döntését figyelmen kívül hagyja, és a világszervezet megkerülésével indulhat meg.

A magyar kormány vasárnapi ülésén döntött arról, hogy egy 1998-ban hozott országgyűlési határozat értelmében a parlament álláspontjának megkérdezése nélkül átengedi a magyar légteret az Irakba tartó amerikai és brit harci- és szállító repülőknek. A 11/1998-as parlamenti határozat az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok érvényesítését célzó nemzetközi fellépésben történő magyar részvételről szól.

Az ENSZ azonban eddig mindössze egyetlen alkalommal - 1990-ben hozott 678-as határozatával - adott felhatalmazást Irak megtámadására, akkor is csak Kuvait felszabadítása érdekében. Azóta azonban nem született az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan döntés, amely az Irak elleni katonai akcióra jogosítana fel a világszervezet nevében.

Valki László nemzetközi jogász szerint a helyzet jogi értelemben problematikus. Valki az [origo]-nak elmondta: Irak esetleges megtámadásakor nem lehet a korábbi BT-határozatokra hivatkozni, mivel azok nem rendelkeznek Irak-ellenes katonai akcióról. A jogász szerint egy esetleges mostani támadáshoz nem jelenthet jogalapot az ENSZ 678-as határozata sem. Nem csak azért, mert az Kuvait felszabadítása érdekében tette lehetővé Irak megtámadását, hanem azért sem, mert az Öböl-háború fegyverszünettel zárult, így jogi értelemben a háborút lehetővé tevő ENSZ-határozat is hatályát vesztette.

Valki szerint így egy esetleges Irak elleni amerikai-brit-spanyol támadás nem lenne jogszerű, ha nem önálló katonai akcióként, hanem az ENSZ határozatokra hivatkozva vagy a világszervezet nevében zajlana. A támadás jogszerűtlen lenne, ha a BT előtte nem mondja ki, hogy támadás indulhat Irak ellen - mondta Valki.

Az esetleges támadást kifogásolja a független szakértőkből álló Jogászok Nemzetközi Bizottsága (ICJ) is. Az ICJ kedden Genfben kiadott nyilatkozatában "mély megdöbbenésének adott hangot, amiért néhány ország kész katonai támadást indítani Irak ellen, ami a nemzetközi jog szempontjából jogilag megalapozatlan volna és kimerítené az agresszió fogalmát" - jelentette az AFP francia hírügynökség. Ian Seiderman, az ICJ jogi szakértője kijelentette: a jelenlegi iraki vezetés minden bizonnyal elkövette az emberi jogok ismétlődő és tömeges megsértésének bűncselekményét. Ez azonban nem igazolja a háború kirobbantását. Ilyen esetekben a jogorvoslat más nemzetközi intézmények - például a Nemzetközi Büntető Törvényszék - feladata.

A küszöbönálló amerikai-brit vezetéssel zajló katonai akció célja tehát lehet az ENSZ 1441-es, Irak lefegyverzését szolgáló határozatának érvényesítése, azonban jogalapja semmiképpen sem. A támadás így önálló amerikai-brit-spanyol akció lesz, amely az ENSZ döntésétől függetlenül, azt figyelmen kívül hagyva, a világszervezet megkerülésével zajlik majd.

Ezzel azonban vitathatóvá válik a magyar kormány döntése is. Gál J. Zoltán kormányszóvivő ugyanis még kedden, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után tartott sajtótájékoztatón is úgy nyilatkozott: a kormány a légtér átengedésével nem tesz mást, mint betartja az érvényes országgyűlési határozatot és az ENSZ BT döntéseit. Az akció viszont nem kötődhet a világszervezethez, így a magyar kormány Washingtont és Londont támogatja Irak megtámadásában. Annak ellenére, hogy a kormány képviselői korábban többször is úgy nyilatkoztak, hogy a kabinet a békés megoldás híve Irak ügyében.

Sáling Gergő