Lengyelország 200 katonát küld Irakba

A lengyel hadsereg terrorelhárító és vegyvédelmi alakulatokat, valamint egy hadihajót küld a válságövezetbe. A GROM nevű külenleges alakulat tagjait már Afganisztánban is bevetették. Lengyelország légterét és úthálózatát is megnyitotta az Irak elleni koalíció számára.

A lengyel különleges alakulat tagjai

Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, a hadsereg főparancsnoka a lengyel kormány kérésére hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország egy nagyjából 200 fős katonai kontingenssel részt vegyen az Irak lefegyverzésére indítandó nemzetközi katonai akcióban.

Ezt a lengyel elnök a Leszek Miller kormányfővel hétfő éjjel rendezett közös sajtókonferencián jelentette be. Ezt megelőzően a lengyel kormány háromórás vitát tartott az ügyben. A vita megerősítette - mondta Miller -, hogy a kormány felelős, megfontolt döntést hozott abban a meggyőződésben, hogy a lengyel fegyveres részvételre irányuló javaslat szükséges a béke és biztonság megőrzésére.

A kontingens a tervek szerint szeptember 15-ig marad a térségben. A nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjének közlése szerint a GROM terroristaelhárító különleges alakulat 56 katonából, egy 74 fős vegyvédelmi szakaszból, valamint a már a Perzsa-öbölben tartózkodó Czernicki hadihajó 53 katonájából fog állni. A Czernicki a Tartós szabadság fedőnevű afganisztáni béketeremtő művelet keretében érkezett már korábban a térségbe. Az afganisztáni akcióban a GROM egy 24 fős alegysége is részt vesz, őket erősítik meg a most bejelentett újabb csoport térségbe küldésével.

Lengyelország hozzájárulását adta ahhoz is, hogy az Irak-ellenes koalícióban részt vevő amerikai alegységek áthaladás céljából használhassák az ország légterét, közúti és vasúti hálózatát. Kwasniewski a sajtóértekezleten leszögezte, hogy a döntés ellenére Lengyelország továbbra is a diplomáciai megoldást támogatja, ha a hátralévő rövid idő alatt még kínálkozna valamilyen lehetőség erre. Egyetértőleg idézte Tony Blair brit miniszterelnök szavait, melyek szerint "vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor a béke megőrzése csak fegyveres harc útján lehetséges". Utalt a második világháború kezdetére, amikor a nyugati szövetségesek köréből olyan hangok hallatszottak, hogy "nem akarunk meghalni Gdanskért". "Ma már bölcsebbek vagyunk az akkori tragikus tapasztalattal, és a nemzetközi közösség tudomására hozzuk: békét akarunk, de nem a bűntettek, erőszak és terrorizmus elfogadása árán. Békét akarunk, de csak akkor, ha azt minden ember számára és a világ minden szegletében szavatolni tudjuk" - mondta Kwasniewski.